Lövészárok-labirintus várta a régészeket Gallipolinál
2011. november 7. 08:49 Live Science
A lövészárkok szisztematikus feltárása közben több mint kétszáz tárgyi emlék is előkerült azon az ásatáson, amelyet az első világháborús török hadszíntér, Gallipoli területén végeznek a régészek.
A feltárás az eddigi legintenzívebb terepmunka, amelyet valaha végeztek a törökországi csata területén, de a vállalkozás több szempontból is kiemelkedik a hozzá hasonló projektek közül – tájékoztattak a szakemberek.
1915. április 25-én, alig egy évvel az után, hogy kitört az első világháború, szövetséges csapatok – ausztrál, új-zélandi, brit és francia katonák – szálltak partra a Gallipoli-félszigeten. A terület ekkor még a felbomlóban levő Oszmán Birodalomhoz, Németország és a központi hatalmak szövetségeséhez tartozott.
Az ásatást jelenleg egy 3,2 kilométerszer 2,4 kilométeres területen végzik, ott, ahol az ausztrál-új-zélandi hadtest (Australian and New Zealand Army Corps, Anzac) nézett farkasszemet az oszmán katonákkal 1915. december 19-20. között.
A lövészárkok olyan közel voltak egymáshoz, hogy a kutatóknak a rendelkezésükre álló modern technikák ellenére is nehézséget okozott a feltérképezésük. „Régészeti szempontból a létfenntartással kapcsolatos emlékek feltárása a legnagyszerűbb dolog - ilyenek például az étkezési szokások tárgyai. A török oldalon egy kemencét találtunk, de tölténytől kezdve a golyó lyuggatta edényig összesen több mint kétszáz tárgy került elő” – számoltak be a kutatók.
Ezek között találunk konzervet, orvosi üvegcsét, srapnelt, illetve szögesdrótdarabokat is. „Gallipoli történelmi jelentősége ellenére a csatahellyel kapcsolatos ismereteink eddig jórészt térképeken és írásos visszaemlékezésen alapult. Ezt a területet modern régészeti technikákkal még nem vizsgálták meg” – írta közleményében Ausztrália veteránügyi minisztere, Warren Snowdon.
Az ötéves projekt során eddig 5719 méter hosszan tártak fel lövészárkot, de 16 temetkezési helyre, kétszáz tárgyi emlékre és számos alagútra is bukkantak. A következő ásatási idény 2012 szeptemberében várható.
A Gallipoli-félszigeten a kezdeti sikereket követően a hadművelet végül totális kudarcba fulladt. A politikusok végzetes hibát követtek el azzal, hogy titokban, a katonai szakértők megkérdezése nélkül döntöttek az offenzíváról. Azonban a győztes Oszmán Birodalom a 80 ezer fős emberveszteségéből nem tudott talpra állni, s ez vezetett végül vereségéhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
