Feltámad az asszír királyok könyvtára

2011. szeptember 16. 10:09 MTI

Miután 2003-ban az Egyesült Államok szövetségeseivel együtt háborút indított Irakban Szaddám Huszein rendszerének megdöntésére, Moszul évekre a háborús és erőszakcselekmények egyik központjává vált, ami érthető módon nem kedvezett a nagyszabású kulturális terv megvalósításának. Mostanában azonban az egy évtizede kidolgozott elképzelés mind közelebb kerül a megvalósuláshoz.

"A program homlokterében a régészeti kutatás áll. Az a célunk, hogy új központot teremtsünk a világ régészei számára az ősi Irak kultúrájának megismeréséhez" - közölte a Ali Jaszin al-Zsubori, a Moszuli Egyetem régészeti kollégiumának dékánja, a terv fő mozgatója az almasryalyoum.com honlapon.

Az ókori asszír könyvtárat, amely az új létesítményt ihleti, a szakértők a rendszerezett és katalogizált könyvgyűjtemények legkorábbi példájának tekintik. A brit régészek a 19. században fedezték fel az utolsó asszír uralkodóként ismert Assur-bán-apli palotájának feltárása közben. Az asszír király feltehetően azonos azzal a Szardanapállal, akinek tékozló romlottsága, feslett erkölcsei történelmi legendává nőttek, tivornyáit előszeretettel mutatták be a Nyugat romantikus korszakának írói és festői, köztük Lord Byron és Eugéne Delacroix.

Uralkodása idején Assur-bán-apli több tízezer agyagtáblát gyűjtött össze az egész közel-keleti térségből, főleg Babilonból, különböző irodalmi, vallási és filozófiai szövegekkel. Köztük volt a híres Gilgames-eposz is. A gyűjtemény prózaibb szövegeket is tartalmazott, így például szerződéseket, rendeleteket és Asurbanipal udvarának közigazgatási dokumentumait. A táblák szövegei főleg ékírással készültek, ez volt az egyik legrégibb írásrendszer.

A könyvtár felfedezése után mintegy 30 ezer - főleg az i.e. 7. században készült, a híres alexandriai könyvtár anyagánál 400 évvel régibb - agyagtáblát Angliába szállítottak, és ma a British Museum gyűjteményében találhatók.

A Moszuli Egyetem új könyvtárát 2000 körül kezdték tervezni, még Szaddám Huszein kormánya idején. 2002-ben a British Museum megállapodást kötött az iraki kormánnyal arról, hogy gyűjteménye fontosabb darabjainak másolatát kiállítják a majdan elkészülő új könyvtárban annak ellenére, hogy az országot abban az időben sújtó ENSZ-szankciók miatt ilyen másolatok megvásárlására vagy exportálására gondolni sem lehetett. Ám mielőtt a két fél kidolgozhatta volna a részleteket, az Egyesült Államok és szövetségesei megindították az iraki háborút, emiatt a tervet félre kellett tenni.

Azóta változott a helyzet és Zsubori ma már derűlátó a terv jövőjét illetően, bízik abban, hogy 2014-re vagy 2015-re megvalósul az új könyvtár. A dékán sohasem adta fel az elképzelést. "Nem hagytuk abba a munkát, de kasszánk kiürült, és a Moszulban kialakult helyzet miatt senki sem volt hajlandó ott dolgozni" - mondta.

A projektért felelős egyetem állami kézben van. A háború kitörése óta az iraki kormánynak, következésképpen az egyetemnek nem maradt pénze hasonló célokra. Az utóbbi időkben azonban némi szerény támogatást mégis sikerült szerezni, és ennek felhasználásával lassan folytatódik a könyvtár létrehozása. A British Museum, az egyetem és az arab világ különböző irodalmi szervezetei között együttműködés alakult ki arra, hogy feltöltsék a létrejövő intézmény termeit. A British Museum azt tervezi, hogy kezdetként 200 agyagtábla-másolatot adományoz gyűjteményéből, hogy amikor az új épület elkészül, ott állítsák ki őket.

A hasonló múltidéző álom eredményeként felépült Bibliotheca Alexandrina segítséget nyújt az új könyvtár alapjainak megteremtéséhez. "Könyveket vásárolunk, és közreműködünk a könyvtár létrehozásának adminisztratív ügyeiben" - közölte Haled Azab, az intézmény médiaosztályának vezetője. A Bibliotheca egyébként részt vesz az arab világban kibontakozott nagyszabású adományozási kampányban is. Eddig 20 ezer könyvet gyűjtöttek össze, és meg sem akarnak állni 100 ezerig. Ennek a gyűjtésnek a keretében az új alexandriai könyvtár együttműködik libanoni, jordániai és szíriai egyetemekkel, Marokkó és az Egyesült Arab Emírségek kulturális intézményeivel.

2007-ben, amikor a moszuli helyzet biztonságosabbá vált, az egyetemnek sikerült megindítania az építkezést: mára a jövendő új könyvtár főépülete már szerkezetkész állapotban van. Az ókori asszír civilizációból ihletet merítő konstrukció Zsubori szerint elvont utalást tartalmaz a szárnyas bikára, ennek a kultúrának egyik jellegzetes jelképére. Az új könyvtár egyben arra is szolgál, hogy fellendítse Irak ősi civilizációjának kutatását és helyet biztosítson a várható további régészeti leletek számára.

A dékán abban látja a régészeti intézet egyik fő feladatát, hogy felügyelje a feltárást Ninivében, ahol Assur-bán-apli könyvtára két és fél ezer éven át megmaradt. Egészen addig, amíg kincseit, mint azt Zsubori - rosszallását nem is titkolva - megfogalmazta, "el nem ragadták az első külföldi kutatók".

Egy könyvtár létrehozása nem kis feladat, évekre lesz szükség, amíg első osztályú, világszínvonalú kutatóközponttá fejlődhet. Az egyetemi vezető szerint azonban az a fontos, hogy a beruházás, ha lassan is, de halad. Zsubori már szeptemberben új ásatásokat irányít Assur-bán-apli palotájának romjainál, és bízik abban, hogy az expedíció leletei valamikor az új könyvtárban fognak állandó otthonra lelni.