Megjelent a Múlt-kor magazin őszi száma
2011. szeptember 2. 11:39
Az ezerarcú géniusz: Liszt Ferenc. A Múlt-kor magazin legújabb számában azonban nem csak a 19. század legnagyobb popsztárát, hanem egy egyiptomi szélhámos kalandját, Kádár kormányvonatát, egy tévedésből kivégzett misszionárius nőt, Gömbös Gyula életútját, Kégl György csodakastélyát és a temetői vandalizmus kultúrtörténeti hátterét is bemutatjuk.
Idén októberben 200 éve, hogy napvilágot látott a 19. század egyik legnagyobb romantikus zeneszerzője: Liszt Ferenc. Bár anyanyelve az osztrák volt, mégis magyarnak vallotta magát. A csodagyermekből hamar szívtipró lett; játszott, komponált, de művészetét sokszor nem tolerálta a szakma. Az ezerarcú géniusz popsztárokhoz hasonló életművét a magazin legújabb számában mutatjuk be.
Liszt Ádám profit reményében vitte csodagyerek fiát Bécsbe, a Habsburg Birodalom és a zene fővárosába. Az ifjúra nagy hatással volt az olasz hegedűvirtuóz, Paganini játéka, hatására döntött úgy: megvadítja a zongorát. A művész a mai popsztárok látványos, ám megterhelő világát élte, amelyhez kiterjedt hölgykoszorú is társult. Ájuldoztak utána a nők, botrányos szerelmi viszony fűzte Lola Montez táncosnőhöz és Wittgenstein hercegnéhez is, élettársi viszonyban pedig egy francia grófnővel, Marie d’Agoult-tal élt. Az utóbbi kapcsolatból három gyermek született, ám Liszt sokáig nem tudott azonosulni apai szerepével, gyereknevelés helyett inkább Európa szerte turnézott. Legidősebb lánya Richard Wagner felesége lett.
![](https://ad.jumu.hu/www/images/062b595874e4bcb0b118980e80a294b2.jpg)
Liszt Ferenc rekordgyorsasággal alkotott, korábbi műveit gyakran a felismerhetetlenségig átdolgozta. A kortársai nem, a nagyközönség pedig még mindig nem engedi be Lisztet abba a pantheonba, ahol Bach, Mozart és Beethoven is nyugszik, kései műveit egyenesen az öregkori elbutulás következményének tartotta a közvélemény. Akkor még nem tudták, hogy a meg nem értett művész modern alkotásai nélkül ma teljesen másmilyen képet festene a 20. századi komolyzene. A kezdő, a csodagyerek, a virtuóz, a kompizítor, a szívtipró, a családfő, az utazó, a kortárs és az abbé Lisztet a Múlt-kor magazin őszi számában mutatjuk be, de egy pesti sétára is meghívjuk Önöket, a zongoraművész nyomdokaiban bandukolva.
Legújabb lapszámunkban egy érdekes esetről is beszámolunk: Richard Adamson vagy történelmi pillanatot kapott lencsevégre vagy klasszikus szélhámos. Állítása szerint az ő segítsége nélkül Howard Carter brit felfedező nem találta volna meg Tutanhamon sírját. A férfi úgy emlékszik minden részletre, mintha ott lett volna, jelenlétét azonban írásos anyag nem említi, egyetlen fotón sem látható.
1932. október elsejei rádióbeszédében Gömbös Gyula miniszterelnök nem köntörfalazott: vezérként állt a nép elé s hamarosan képére formálta a kormánypártot is. Gömbös nem vitatta Horthy államfői szerepét, csak éppen nem ismerte el a nemzet vezetőjének. Horthy vagy Gömbös, ki volt a vezér? A választ a magazin legújabb számában találja.
Horthy Miklós országlásának huszadik évfordulója alkalmából ünnepre készült az Magyarország. Annak ellenére, hogy a kormányzó – látszólag – nem akart nagy feneket keríteni az eseménynek, mégis ünnepségek sorozata indult meg az egész országban 1940 februárjában. A Hódolat Napjáró a Múlt-kor őszi lapszáma is megemlékezik.
Mind világi, mind erkölcsi törvényeink szerint mindenkinek joga van a tisztességes temetésre, s hogy „békében nyugodjon”. Ennek ellenére egyre több híradás foglalkozik Európa szerte a sírrongálások és a temetői vandalizmus jelenségével. Aktuális rovatunk e jelenség kultúrtörténeti hátterét vizsgálja.
Korábban mágiatörténettel foglalkozott, jelenleg kódokkal és titkosírással. Izgalmas témák, de mi maradunk a Rohonci kódexnél. Ki ez? Mi ez? Megfejtésünk: Láng Benedek.
Legújabb lapszámunkból végre kiderül, mi lett a kápolnai csata „lázadó csordáival”, s pontosan mit jelentett Windisch-Grätz a császárnak. Lelet átírni a tankönyveket? Rendszerváltó rovatunk eltorzított Bibó-idézeteket vesz górcső alá, hiszen Bibó István Idézni divattá vált a parlamentben. Csak kár, hogy nem mindig pontosan… Hogyan lett volna Pest a lagúnák városa? Mit lehetet tudni Kádár szigorúan ellenőrzött kormányvonatairól? Mit tett Molnár Mária, a tévedésből kivégzett magyar misszionárius nő? A kérdésekre választ lapunk legfrissebb kiadásában talál.
Az építészet kedvelőit idén ősszel Csalapusztára, Kégl György csodakastélyába kalauzoljuk el, a képzőművészet szerelmeseivel pedig Gyárfás Jenő egyik korai festményének rejtélyeit fejtegetjük. Realisztikus lélekábrázolás, tökéletes zsúfoltság: Tetemrehívás.
A téli lapszám megérkezéséig ezúttal 10 múzeumot fedezhetnek fel magazinunkkal ketten, csupán egy jegy áráért.
A Múlt-kor történelmi magazin legújabb száma szeptember 2-től kapható az újságárusoknál!