London mentette meg Robert Mugabe életét
2011. augusztus 4. 10:45 BBC News
Harminc évvel ezelőtt a britek mentették meg a zimbabwei diktátor életét - derül ki a diplomáciai levelezésekből és a műveletek egykori résztvevőinek visszaemlékezéseiből.
A hetvenes években az egykori Dél-Rhodesia (ma Zimbabwe) véres konfliktus színhelye volt: a később diktátorrá előlépő Robert Mugabe, valamint a Joshua Nkomo által vezetett csapatok Ian Smith apartheid-politikát folytató kormánya ellen harcoltak. A Kínai Népköztársaság által támogatott Mugabe fegyveres szervezete, a Zimbabwei Afrikai Nemzeti Unió (Zimbabwe African National Union, ZANU) Mozambikban rendezte be főhadiszállását, míg Joshua Nkomo mozgalma, a Zimbabwei Afrikai Népi Unió (Zimbabwe African People's Union, ZAPU) a szomszédos Zambiában táborozott.
1978. szeptember 3-án Nkomo csapatai lelőttek egy civil utasszállítógépet: az 56 utasból csak 18 élte túl a zuhanást, de közülük 10 civilt – köztük nőket és gyermekeket – lemészároltak a Zanu fegyveresei. Pár hónappal később még egy utasszállítót lelőttek, a támadás következtében mind az 59 utas életét vesztette. A rhodesiai erők nem késlekedtek a válasszal, 1979 nagypéntekén egy rhodesiai kommandó érkezett Lusakába, Zambia fővárosába. A Bastille hadművelet néven futó akció célja Nkomo megölése volt. A sikeresnek tűnő támadás ellenére a vezető megmenekült, a kommandósok pedig rádöbbentek, hogy valaki elárulhatta a támadást.
Sokan azt feltételezték, hogy a britek voltak a rejtélyes szivárogtatók. Pár nappal a sikertelen merénylet után David Stephen, David Owen külügyi államtitkár tanácsadója, levelet küldött a rhodesiai külügynek, melyben említést tett egy Owen és Nkomo közötti üzenetváltásról. Ma, harminc évvel az események után Owen elmondta, hogy az üzenetben a merényletre figyelmeztette az afrikai vezetőt. A diplomata visszaemlékezése szerint az akció részleteit a briteknek is dolgozó rhodesiai hírszerzési vezető, Ken Flowers szellőztette meg.
A briteknek érdekében állt a merénylet megakadályozása, ugyanis ez idő tájt Londonban úgy gondolták, hogy a polgárháborút csak úgy lehet békésen lezárni, ha abban Joshue Nkomo és Robert Mugabe is részt vesznek.
Peter Petter-Bowyer, a rhodesiai hadsereg vezérkarának egykori munkatársa szerint a britek Mugabe életét is megmentették. A különleges erők megkísérelték a későbbi diktátor likvidálását Maputóban, Mozambik fővárosában, azonban Petter-Bowyer szerint London megüzente a támadást, így neki is csak hűlt helyét találta a rhodesiai kivégzőosztag.
A megmentett Mugabe mindezt azzal "hálálta" meg, hogy később véres diktatúrát épített ki, derékba törte Zimbabwe gazdaságát, uralma alatt a hozzá hű fegyveresek tízezreket öltek meg, vagy börtönöztek be. Lord Owen azonban meggyőződése szerint helyesen tette, hogy megmentette Mugabét. "Úgy gondolom, hogy a gyilkosság nem a békéhez vezető út. Úgy vélem, hogy Mugabe akkoriban a rhodesiai emberek hiteles választása volt".
A Cecil Rhodes által kialakított Rhodesia rögös utat járt be a függetlenségig. 1953-ban London a helyi gyarmataiból megszervezte a Közép-Afrikai Föderációt, melynek három tagja volt: Dél-Rhodesia (Zimbabwe), Észak-Rhodesia (Zambia) és Nyaszaföld (Malawi). A szövetség azonban két tagjának függetlenné válásával felbomlott, így a még gyarmat Rhodesia előre menekült és 1965-ben kikiáltotta függetlenségét. Az apartheid elvein nyugvó állam egészen 1980-ig pusztító háború színhelye volt a vezető fehér kisebbség, és a hatalomból kiszorított afrikai többség között. 1980-ban a békés rendezésnek köszönhetően Mugabe miniszterelnökké vált, majd egy 1987-es alkotmánymódosításnak köszönhetően elnök lett, pozícióját azóta is féltve őrzi.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
