Lehullhat a lepel a kubai invázió részleteiről
2011. augusztus 3. 11:29
Pert nyert, s tegnap újabb kötetet tett fel honlapjára az amerikai Nemzetbiztonsági Levéltár, amely már csak egyetlen kötet titkosítás alól való feloldását várja a CIA-tól az ötven évvel ezelőtti, a Disznó-öbölben történt kudarcos akcióval kapcsolatban.
Miután a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) feloldotta a Disznó-öböl Hadművelet Hivatalos Története négy fejezetének titkosítását, a Nemzetbiztonsági Levéltár tegnap már a második kötetet (A külpolitikai vezetés) is közzétette honlapján, amelyben a CIA-nak a koalíciós országokkal (Nicaragua, Panama, Guatemala) való tárgyalásai olvashatók.
„Ezek a legutolsó olyan titkos részletek, amelyek a Kuba elleni amerikai agresszióról szólnak” – nyilatkozta Peter Kornbluh, a Cuba Documentation Project irányítója, majd hozzátette: a hírszerzés továbbra sem hajlandó megjelentetni az invázió hivatalos történetének utolsó, ötödik fejezetét, amelyben a CIA főfelügyelője által tett jelentések cáfolatai olvashatók; a jelentés kemény hangon marasztalja el a hírszerzés tisztviselőit az invázió hibás kivitelezéséért. A Nemzetbiztonsági Levéltár még 1998-ban jutott hozzá a főellenőr titkosított anyagához.
A második kötet új részletekkel szolgál az invázió logisztikai és infrastrukturális támaszát biztosító országokkal folyó tárgyalásokkal kapcsolatban. A kötetből megtudható, hogy a Kennedy-adminisztráció hogyan próbálta fenntartani a kapcsolatot Guatemalával, ahol az amerikai hírszerzés által kiképzett legnépesebb emigráns csapat edződött, s hogy Washington miként próbálta Nicaragua vezetőjének, Anastacio Somozának a kegyét elnyerni, rábírva a koalícióhoz való csatlakozásra. A CIA végül felvette a kapcsolatot a közép-amerikai diktátorral, a Külügyminisztériumnál pedig azt próbálták elérni, hogy a támogatásért cserébe kölcsönöket biztosítson Managuának.
A Nemzetbiztonsági Levéltár idén áprilisban nyújtott be keresetet, amellyel azt akarta elérni, hogy a Freedom of Information Act (FOIA) értelmében oldják fel az 1974 és 1983 közötti dokumentumok titkosságát. A munkát Jack Pfeiffer történész állította össze, kilenc évet ölel fel, s öt kötetben jelent meg, több tucat CIA tisztviselővel készített interjút, illetve több száz dokumentumot tartalmaz. A harmadik kötetet 1998-ban oldották fel a titkosítás alól.