75 éves Jesse Owens történelmi futása
2011. augusztus 3. 16:30
1936. augusztus 3-án nyerte meg első aranyérmét Jesse Owens százméteres síkfutásban. Győzelme nemcsak Hitler számára volt fricska, hanem példát mutatott hazájának, ahol sikerei ellenére is szegregáció sújtotta.
Pontosan hetvenöt éve, 1936. augusztus 3-án nyerte meg a 100 méteres futás aranyérmét az amerikai sztáratléta, Jesse Owens. A színes bőrű sportoló ezt követően még három számban szerzett aranyat: távolugrásban, 4x100 méteres váltóban, illetve a 200 méteres síkfutásban is ő bizonyult a leggyorsabbnak. Az utókor valódi hősként tekintett az amerikai sportolóra, aki a Harmadik Birodalom által szervezett 1936-os berlini olimpián négy alkalommal is felállhatott a dobogó legfelsőbb fokára.
A nyári játékokat Hitler a náci Németország mustrájának szánta, így a sportesemény jelentős propagandaértékkel bírt a diktátor számára, többek közt ezért is készített filmet az eseményekről Leni Riefenstahl Olympia címen.
Noha a legtöbb aranyérmet a náci Németország szerezte meg, s ezzel az első helyen végzett az éremtáblázaton, Albert Speer visszaemlékezése Hitlert idegesítette az általa alacsonyabb rendűnek tekintett afroamerikai atléta diadalmenete. Máig vitatott kérdés, hogy Hitler kezet fogott-e Owennel.
James Cleveland Owens 1913. szeptember 12-én született az alabamai Oakville-ben, kilencedik gyermekként, a Jesse becenév csak később ragadt rá. Fiatalkorában rossz anyagi helyzete miatt a sport mellett dolgoznia kellett, és noha sikeres atléta volt, számos hátrány érte a faji szegregációt elősegítő amerikai törvények miatt. Az 1936-os olimpiát követően hazatért, több állásban is dolgozott, 1955-ben Eisenhower a sport nagykövetévé nevezte ki. Owens 1970-ben adta ki emlékezéseit Blackthink: My Life as a Black Man and White Man címmel. Gerald Ford elnök 1976-ban tüntette ki Owenst az Egyesült Államok legmagasabb polgári kitüntetésével, a Medal of Freedom-mal. A kiváló atléta 1980-ban, 66 évesen hunyt el tüdőrákban.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
