Meghalt Habsburg Ottó

2011. július 4. 10:05 MTI

Kilencvennyolc éves korában meghalt Habsburg Ottó, az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia. A Páneurópai Unió volt elnöke, az Európa Parlament volt alelnöke hétfő reggel hunyt el otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben - közölte a szóvivője.

Hivatalos neve Németországban Otto von Habsburg volt, míg Ausztriában Otto Habsburg-Lothringen néven szerepelt, mert a nemesi címek és az erre utaló "von" szócska használatát tiltja az osztrák alkotmány. (Teljes neve egyébként Franz Josef Otto Robert Maria Anton Karl Max Heinrich Sixtus Xavier Felix René Ludwig Gaetano Pius Ignatius von Habsburg-Lothringen volt.)

Az Osztrák-Magyar Monarchia utolsó trónörököse 1912. november 20-án született az alsó-ausztriai Reichenauban. Apja az 1916-ban megkoronázott IV. Károly (osztrák császárként I. Károly), anyja Zita pármai hercegnő volt. 1916-ban, négyévesen szerepelt először a nyilvánosság előtt I. Ferenc József temetésén, majd apja, Károly koronázásán. Az első világháború elvesztése után, 1918 novemberében Ausztria köztársaság lett, 1919-ben törvény mondta ki a dinasztia azon tagjainak száműzetését és vagyonuk elkobzását, akik nem mondtak le trónigényükről.

A magyar koronáról Károly 1918. november 13-án mondott le, majd november 16-án a Nemzeti Tanács kihirdette a köztársaságot. Az uralkodó 1921-ben két sikertelen kísérletet is tett Magyarországon a restaurációra, ezután az antant Madeirára száműzte a családot, ahol Károly 1922-ben meghalt. Örököse az elsőszülött Ottó lett. A baszkföldi Lequetóban telepedtek le, ahol Ottót osztrák és magyar tanárok tanították, s a horvát nyelvet is elsajátította. 1929-ben Belgiumba költöztek, ahol a leuveni egyetemen tanult állam- és társadalomtudományt, 1935-ben doktorált.

Aktív szereplője volt a 20. század történelmi eseményeinek: a II. világháború idején nagyrészt az Egyesült Államokban, Belgiumban, Franciaországban élt. Hazafiként tiltakozott az Anschluss - Ausztriának a hitleri harmadik birodalomba való bekebelezése - ellen, és szembefordult a nácizmussal, több ezer zsidónak segített elmenekülni Európából. Ausztria csak 1966-ban engedte be, miután 1961-ben lemondott minden trónigényéről, és vállalta, hogy nem folytat politikai tevékenységet.

Habsburg Ottó igazi européer volt, lelkes szószólója az egységes Európa gondolatának. 31 éven át volt elnöke a Páneurópai Uniónak, s haláláig annak tiszteletbeli elnöke. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) képviselőjeként 1979-től húsz éven át volt tagja az Európai Parlamentnek, 1989-től a testület magyar ügyekkel foglalkozó delegációjának elnökeként egyik szervezője volt a magyar-osztrák határon rendezett 1989. augusztusi "páneurópai pikniknek", amely során 700 keletnémet jutott át Ausztriába.

Több nyelven, köztük magyarul is kiválóan beszélt, és négy ország - Németország, Ausztria, Horvátország és Magyarország - állampolgára lett. Magyarországon 60 település választotta díszpolgárává. Hét nyelven közel 30 könyve jelent meg történelmi, politikai és társadalompolitikai témákban, többek között őséről, V. Károly császárról. Számos akadémia választotta tagjává, a pécsi és a budapesti tudományegyetem pedig díszdoktorává.

1951-ben vette feleségül Regina szász-meiningeni hercegnőt, aki tavaly halt meg. Öt lányuk és két fiúk született, a család 1954-től a München melletti Pöckingben lakott. Leszármazottai a világ különböző részein élnek, Spanyolországtól Svédországon át egészen Örményországig, közülük Habsburg György magyar állampolgár, a Magyar Vöröskereszt elnöke. Habsburg Ottó ifjú trónkövetelőből idős korára európai léptékű politikus lett. Belátta, hogy a monarchiák és dinasztiák kora lejárt, a népek és országok együttműködése a lényeges; ennek felismerésében sokat segítette a fasizmussal szembeni küzdelme. Tisztán látta korunk politikai és gazdasági kérdéseit, publicisztikája részletesen elemezte azokat.

Az elhunyt földi maradványait július 16-án, a bécsi Kapucinusok Templomában, míg a szívurnát - ami családi hagyomány a Habsburgoknál -, saját kívánságára Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra - közölte a Habsburg titkárság. Temetésének időpontját később tűzik ki.

José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben nyilatkozatban méltatta az elhunyt politikus európai integrációban játszott szerepét. Mint fogalmazott, "egy nagy európai hagyott el bennünket, aki eseménydús életében fontos ösztönzést adott az európai integrációs folyamatnak", és az Európai Parlament képviselőjeként, illetve rangidőseként "rátette kézjegyét az európai sikertörténetre". A Nemzetközi Páneurópai Unió elnökeként Habsburg Ottó meghatározó módon járult hozzá a vasfüggöny leomlásához és a túlságosan hosszú ideig megosztott kontinens újraegyesítéséhez - szögezte le Barroso. Jelezte, hogy számára különösen emlékezetes az a határozott kiállás, amellyel elítélte a totalitarizmus minden formáját, és védelmezte az alapvető európai értékeket.

Jerzy Buzek, az Európai Parlament (EP) elnöke nyilatkozatában úgy fogalmazott, hogy egy "európai óriás" hunyt el. Ő is hangsúlyozta, hogy Habsburg Ottó az uniós integráció vezéregyénisége volt. "A kontinens legsötétebb óráiban Habsburg Ottó az igazság és emberség sziklaköve volt" - mondta.

Közleményt adott ki Joseph Daul, az Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője is, aki azt hangoztatta, hogy Habsburg Ottó senkihez nem hasonlíthatóan része volt a európai integráció történetének. Egész életében a demokráciáért, a szabadságért, a népek egymás iránti megértéséért harcolt, és személyével mutatott példát egy határok nélküli közös jövő építésére - fogalmazott. Az első közvetlen választástól, 1979-től húsz évig volt az EP tagja, és ott az uniós intézmények erősítéséért, az uniós integráció elmélyítéséért harcolt - emelte ki Daul.

Életútjában az osztrák és az európai történelem nagy fordulópontjai tükröződtek - állt Werner Faymann osztrák kancellár részvétnyilvánító közleményében. A kormányfő történelmi személyiségként méltatta az elhunytat. Kiemelte, hogy Habsburg Ottó "határozott ellensége volt a nemzetiszocializmusnak és a fasizmusnak, s a II. világháború után elszántan fellépett egy békés és egyesült Európáért és a vasfüggöny lebontásáért".

"Ha belegondolunk, hogy Habsburg Ottó 1912-ben, vagyis az I. világháború előtt született, és egész életében a politika iránt érdeklődő és politikailag tevékeny volt, láthatjuk, hogy munkássága és politikai érdeklődése milyen kiterjedt volt" - írta Heinz Fischer szövetségi elnök. Az utóbbi évtizedekben tevékenységének középpontjában egy egyesült Európa megteremtése állt, s minden erejével ennek szentelte magát - folytatódott az elnöki közlemény.

Az európai egyesülés utolsó nagy építőmestereként méltatta őt a Páneurópai Unió németországi szervezete. Az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában Bernd Posselt, a szervezet elnöke, a bajor Keresztényszociális Unió európai parlamenti képviselője emlékeztetett arra, hogy az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia Európa politikai egyesüléséért küzdött, mégpedig azzal a céllal, hogy egy nemzetek feletti szövetség jöjjön létre.

A nyilatkozatban a Páneurópai Unió német szervezetének elnöke kiemelte azt is, hogy Habsburg Ottónak nagy érdemei vannak a vasfüggöny lebontásában. Posselt olyan politikusként, illetve hiteles személyiségként méltatta Habsburg Ottót, aki példaként állítható a mai politikusok elé. A többi között példamutatóként értékelte az egykori trónörökös mély keresztény elkötelezettségét, valamint az európai egyesülés érdekben tett erőfeszítéseit.

Részvétét fejezte ki Habsburg Ottó családjának hétfőn Schmitt Pál magyar köztársasági elnök, valamint több hazai parlamenti párt is, így a kormányzó Fidesz, valamint az ellenzéki MSZP és LMP is.