Múlt-kor.hu

Múlt-kor bolt: Itt vásárolhatsz termékeinkből 》

Miki egér köszönt be az első hazai tévén

2011. június 21. 11:47

"Akié a televízió - azé a világhatalom!" E feltűnő címen közölt írást a Pesti napló 1934. január 28-ai számában. A Londonból tudósító írás nemcsak a Jules Verne egy 1889-ben írt novellájában még "Phototelegraph" néven szereplő találmány gyakorlati megvalósulásáról szólt, hanem a 20. század legnagyobb technikai felfedezésének kikiáltott találmány várható mindennapi hatásaira, így a házi televíziózásra, vagy a gramofon ”halálára” is kitért - mutatta be Nyeste Sándor a Magyar Országos Levéltár oldalán.

Bár a televízió (vagy más néven távolbalátás) megvalósulása jóval hamarabb következett be, mint ahogyan azt a 19. század dús fantáziájú regényírója remélte, a fejlesztés az elektronikus képalkotás alapjául szolgáló Braun-cső megalkotásától csak lassú lépésekben haladt a tökéletes képalkotás és -továbbítás felé. A mechanikai ún. Nipkow-tárcsás és a tisztán elektronikus Braun-csöves képátviteli eljárások párharca csak az 1930-as évekre zárult le az utóbbi győzelmével.

A Pesti Hírlap cikkében 1934-re vizionált televíziós áttörés gyakorlatban csak 1936-ban történt meg. Ez év nyarán indult meg a londoni Alexandra Palace-ban felállított televíziós adó.

A rádió és a hangosfilm fejlődését követő elektronikus képátviteli fejlesztések során az Egyesült Államok, Anglia, Németország, illetve Franciaország játszotta az úttörő szerepet. Az élenjáró országokban sikerrel záruló első fejlesztési hullám után a hazai elektrotechnikai ipar egyik bölcsője, az Egyesült Izzó és Villamossági Rt. is bekapcsolódott a rövidhullámú távolbalátással kapcsolatos kísérletekbe.

1936. október 5-én kelt javaslatában dr. Czukor Károly mérnök fogalmazta meg az Egyesült Izzóban felállítandó televíziós laboratórium gondolatát. Noha a műszaki fejlesztés fontosságát és az ebben rejlő lehetőséget szem előtt tartó vállalat mérnökei már a harmincas évek elejétől készítettek a témával kapcsolatos jelentéseket, az ezzel foglalkozó labor felállítására csak 1937-ben került sor. A labor munkatervébe elsősorban televíziós vevő berendezések kidolgozása és gyártásának előkészítése, később pedig a reménybeli gyártásellenőrzés tartozott. E tevékenységhez kapcsolódóan a labor feladatába tartozott a vevő célokra szolgáló speciális csövek kidolgozása, fejlesztése, gyártási előkészítése és ellenőrzése is.

Mivel a vevőkészülék előkészítéséhez és kipróbálásához szükséges képadó-berendezéssel az Izzó laboratóriuma nem rendelkezett, a labor munkatársai maguk állították össze. Az adó később hangtovábbításra is alkalmassá tehető szignálgenerátorhoz hasonló berendezés volt, mely kísérleti céllal álló és mozgó képek rövid távolságokra történő továbbítását is megoldhatóvá tette. Az üveggyári toronyépületbe elhelyezett adóállomással folytatott kísérletek 1937. június 21-én vezettek eredményre. Az első átvitel alkalmával Walt Disney által megalkotott Miki egér figurát továbbították az egyik szobából a másikba. A további kísérletek ugyanezzel a képpel folytak, majd a Tungsram márkajel és ugyanezen év őszén Maxwell angol fizikus portréja következett.

Az eredményekkel kecsegtető fejlesztéseket a közelgő háború akasztotta meg. A televíziós adó-vevő berendezés készítésével a labor csak 1940. augusztus 1-jéig foglalkozhatott, mivel ekkortól az Audion-osztály feladatainak egy részét vették át. A kérészéletűnek bizonyult laboratórium létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy a megalakulását követő év végére világviszonylatban már hatvannégy-féle készüléket – (köztük 32 minden hullámhosszat fogó rádiókészüléket is magába foglaló, 26 képet és hangot adó és 8 projekciós modellt) – állított elő az akkor televíziós készülékgyártással foglalkozó huszonkét cég.

Az eredeti cikk a MOL oldalán

Támogasd a Múlt-kor szerkesztőségét!

Miért támogassam a Múlt-kort?

Miki egér köszönt be az első hazai tévén

Aktuális számunkat keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő itt!

2022. tél: A szeretet mártírjai

Ízelítő a Magazinból

További friss hírek

Legolvasottabb cikkeink

Facebook Twitter Tumblr

 

Váltás az asztali verzióra