Megjelent a Múlt-kor magazin nyári száma

2011. június 10. 11:29

Az ismert lengyel szólás nem "barátokat" említ, ahogy a magyar változat, hanem unokafivéreket (bratanek), vagyis rokonságról szól. Annak ellenére, hogy a mondás csupán a 19. század közepén terjedt el, a magyar-lengyel kapcsolatok sokkal mélyebben gyökereznek. A két nemzet közti rokonság az európai művelődés történetében példa nélküli, közös kódrendszer van mögötte, melyről a magazin nyári számában olvashatunk részletesen.

A közös szövetség még Géza fejedelem idején indult, majd később több magyar királylány ült a lengyel trónon. De hogyan lett IV. Béla és I. Nagy Lajos leánya lengyel királyné? Kingának és Hedvignek a mai napig hatalmas kultusza van Lengyelországban: vajon mit tettek ők ezért? A festőien szép Krakkó fölé emelkedő királyi és egyházi székhely, köveit a magyarok már csak turistalátogatások alkalmával koptatják, pedig a Wawelben honfitársaik anno igen gyakran megfordultak. Kik voltak ők?

Az 1848-as magyar szabadságharc lengyel légiói mellett a lapból kiderül az is, hogy a második világháború idején Magyarország szeretettel fogadta be az otthonukat elhagyó lengyel menekülteket, akik számára táborokat szerveztek. Nem csak katonai, hanem civil táborok tucatja működött szerte az országban, hiszen a menekültek áradatával gyerekek is érkeztek, akiknek az oktatásáról gondoskodni kellett. Lengyel Ifjúsági Tábor néven Zamárdiban, majd Balatonbogláron lengyel gimnázium és líceum működött a háború végéig, mely akkor az egyetlen lengyel középiskola volt Európában. S hogy miért titokban működött az intézmény? Minderről egykori boglári diákok mesélnek, akik a Balaton partján töltött vidám diákéveiket is felelevenítik.

További kérdéseket is megválaszolunk, így a korszak két „hősének”, Henryk Slawik és id. Antall József kapcsolatának megható részletei mellett rávilágítunk: hogyan mentett lengyel katonákat Salamon-Rácz Tamás? Ki rendelhette meg Jerzy Popieluszko halálát? Végül, de nem utolsósorban Szalai Attila naplójából azt is megtudhatjuk: milyen Lengyelország hétfőtől péntekig.

Idén 150 éve, hogy Észak és Dél egymásnak feszült Amerikában. Tizenkét évvel a magyar szabadságharc leverése után garantált volt néhány honvéd részvétele a konfliktusban: az északiak magyar nyelvű kódokat alkalmaztak a táviratokban, egy magyar orvos új tábori kezelőágyat tervezett és átmenetileg Kossuth lett az egyik leggyakoribb keresztnév. Lincoln nem mondott rólunk semmit, de tudott a Mihalóczy Géza által Illinois-ban alapított önkéntes alakulatról - mutatjuk be.

"Jogos igénnyel" és a "biztos siker reményében” pályázott a magyar főváros az 1960-as olimpiai játékokra, melyet végül Róma nyert meg. S hogy Rákosiék ezután miért hallgattak, kiderül a legfrissebb számból.

NDK-s lányok, lángossütő bódék, stopposok, kacsalábon forgó nyaralók, SZOT-üdülők; rossz idő a parton, rendőrségi oktatófilm a fiatalokra a leselkedő veszélyekről, a KFT együttes Balatoni nyár című száma – hívószavak, amelyek a „magyar tenger” Kádár-korbeli nyaralásait idézik.

„Ha ma nem is, de évtizedekkel később biztos értik, méltányolják, amit tettem” – hangoztatta Antall József nem sokkal halála előtt. Ha megkérdezik, vagyont akar-e inkább vagy azt, hogy az EU Parlament épületszárnya egyszer majd viselje a nevét, csakis az utóbbit választotta volna. Magyarország egykori miniszterelnökére, mint magánemberre fia, Antall Péter emlékezik a lapban, míg rendszerváló rovatunk az 1991-es nyugdíjvitát eleveníti fel, amikor a korábbi rendszer kitüntettjeinek és kegyeltjeinek folyósított kiemelt nyugdíjak megvonását foglalták törvénybe.

A nyári számban továbbá bemutatjuk Japán nem éppen zökkenőmentes modernizációját, és a délvidéki megszállás igaz történetét is. A kastélyok szerelmeseit a tiszadobi Andrássy-kúriába kalauzoljuk, a képzőművészet kedvelőivel pedig William Hogarth Divatos házasság című festményének titkairól rántjuk le a leplet. Kiderül, hogy az alkotásról miért hiányzik a férj, hogy az ügyvéd miért flörtöl a grófnővel, s hogy mit keres a szifilisz jele a fül mögött.

Az új lapszám megérkezéséig továbbra is 8 múzeumot fedezhetnek fel magazinunkkal ketten, csupán egy jegy áráért.

A Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát június 10-től keresse az újságárusoknál! Az aktuális lapszám ajándék DVD-vel és plusz 16 oldallal változatlan áron kapható.