Geológiai vizsgálatokkal oldották meg a több ezer éves földrajzi rejtélyt
2011. június 9. 11:55
Igaza volt Sztrabónnak, az évezredekkel ezelőtt élt görög földrajztudósnak, mert egy geológusokból és régészekből álló csoport kutatásai szerint Pireusz félszigete valaha tényleg sziget volt.
Az i.e. 1. században élt görög utazó, Sztrabón szerint az Athéntól délre, Pireusznál található félsziget valaha sziget volt. A tudós görög állítását sokan vitatták, mert az emberi emlékezet ritkán őrizte meg a földrajzi változások emlékét névadás formájában. Sztrabón kijelentésének kérdését árnyalta az a tény is, hogy az ógörög Pireusz elnevezés etimológiai eredete is szigetre utal. Francia és görög geológusok illetve régészek egy csoportja azonban nemrég megvizsgálta a több ezer éves enigmát, és az eredmények az ókori geográfust igazolták.
A csoport először üledékmintákat vett Pireusz közeléből, melyeket később radiokarbonos vizsgálatnak vetettek alá. Az elvégzett elemzések kimutatták, hogy a térségben 8 ezer évvel ezelőtt egy maihoz hasonló formájú félsziget volt. A földrajzi képződmény 6 ezer évvel ezelőtt elvesztette szárazföldi összeköttetését, és az utolsó jégkorszakot követő tengerszint-emelkedésnek köszönhetően vált szigetté.
Mintegy 4 ezer évvel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, melynek során a Képhiszosz és Korüdallosz folyók hordaléka fokozatosan feltöltötte a a sziget és a szárazföld közötti részt, létrehozva egy sekély lagúnát. Az athéni állam virágkorára már egy mocsaras rész ívelt Athénig. A geológusok vizsgálatai során az is bebizonyosodott, hogy a lagúnát nem a Pireuszi, az athéni kikötét is védő fal építési munkálatai során töltötték fel.
Sztrabón az i.e. 1 században élt görög származású utazó volt. Szinte hiánytalanul fennmaradt műve, a Geógraphika hüpomnémata (Földrajzi feljegyzések) saját utazásainak leírását és más görög és latin szerzőktől átvett földrajzi információkat tartalmaz.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
