Veszélyben az egyiptomi földművelés bölcsője
2011. június 6. 08:53
Fogy a levegő Záhi Havvász körül, Egyiptom főrégészét ugyanis most azért támadják, mert állítólag az ő jóváhagyásával kerülhetnek megvalósításra az egyiptomi civilizáció első mezőgazdasági nyomaival büszkélkedő területét érintő turisztikai célú ingatlanfejlesztési tervek.
Az egyiptomi forradalom még épp időben jött ahhoz, hogy a szakemberek figyelmét ráirányítsa a páratlan történelmű ország mezőgazdálkodásának első emlékére, arra a neolitikum kori helyre, amely a fáraók felemelkedését tette lehetővé. A gyakorlatilag érintetlen, viták kereszttüzébe került hely 70 kilométerre Kairótól, a Qarun tó mellett, egy természetvédelmi területen fekszik.
Tavaly decemberben, egy hónappal a Hoszni Mubarak rezsimjét elsöprő forradalom kitörése előtt a kormány támogatásával 700 hektárnyi földterületet hasítottak ki, majd adtak át az Amer Group ingatlanfejlesztő cégnek, azzal a céllal, hogy ott hoteleket húzzanak fel. Mubarak megbuktatása óta három, a döntésre rábólintó miniszter – egyben bizottsági tag – is rács mögött várja az ellenük felhozott korrupciós vádakkal összefüggő ítélet kihirdetését.
Egyikük, Ahmed el-Maghrabi lakásügyi miniszter a Reutersnek januárban még úgy nyilatkozott, hogy az egyiptomi régészeti tisztviselők már zöld utat adtak a fejlesztési tervnek. Egyiptom főrégésze azonban ezt cáfolja. „Senkinek nem adtam engedélyt. A feltárások még nem fejeződtek be” – mondta el Záhi Havvász, az egyiptomi Régiségek Legfelső Tanácsának vezetője.
A közvélemény az ingatlanfejlesztő cég minden lépését árgus szemekkel figyeli, az egyiptomi örökségvédők pedig tiltakoznak a felháborító döntés ellen, szerintük ugyanis a turisták óriási károkat okozhatnak a sivatagi tájban. „Ha ezt a lépést meghúzzák, azzal a föld megszentségtelenítésére teremtenének precedenst” – nyilatkozta Ali Fahmi, a Friends of Lake Qarun nevű érdekvédő csoport igazgatója.
Az egyiptomi kormány 1989-ben a tó északi részén mintegy 1100 négyzetkilométernyi területet nyilvánított természetvédelmi övezetté; itt óbirodalmi bazaltbányák, illetve bálnák és főemlősök fosszíliái láthatók. A régészek szerint a neolitikum kori gazdálkodás, amely során még esővizet használtak az öntözésre, fontos információkkal szolgálhat az öntözőberendezésekre épülő Nílus menti gazdaságok kialakulása előtti korokkal kapcsolatban.
Ezen a területen először i.e. 4000 körül, jóval a fáraók kora előtt kezdtek földművelésbe az egyiptomiak. A turisztikai minisztérium négy évvel ezelőtt döntött úgy, hogy a tó északi partja mentén, tíz kilométer hosszan hoteleket és turistalátványosságokat épít, majd a minisztérium alá tartozó Turisztikai Fejlesztési Hatóság 99 évre szóló koncessziós jogot adott az Amer Group-nak. Maghrabi szerint a Régiségek Legfelső Tanácsának szakemberei feltérképezték a területet, majd miután befejezték a munkát, nem emeltek kifogást a tervekkel kapcsolatban. Havvász ezzel szemben azt állítja, hogy a munkálatok nem álltak le, most pedig új vizsgálatok vannak folyamatban.
Khaled Szaád, a Régiségek Legfelső Tanácsának osztályvezetője szerint a területen a mezolitikum középső szakaszától kezdve egészen a fáraók koráig találhatók leletek, de van köztük huszonnégy, 42 millió évvel ezelőtt élt bálna fosszíliája is. A további kutatások elengedhetetlenek tűnnek ahhoz, hogy valós képet kapjunk a korai egyiptomi mezőgazdaságról. Szaád szerint a hat ezer évvel ezelőtt megjelent neolitikum kori közösség kevés anyagot használt fel, épített örökségnek pedig semmi nyomát nem lehet látni.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
