"Kitapintható" történelem Nyírbátorban

2011. május 27. 09:11 MTI

Nyírbátor jelenét aligha érthetnénk meg múltjának említése nélkül: a Nyíregyháza-Debrecen-Mátészalka háromszögben fekvő, ma 13 ezer lakosú kisvárost 1279-ben említik először írásos emlékek. Neve az ótörök batir (jelentése: bátor, jó hős) szóból származik. A település a középkorban hosszú időn keresztül virágzó kereskedelmi, igazgatási és kulturális központ volt, amelynek történelmét nagymértékben meghatározták az egymást váltó főurak és fejedelmek, a Báthoriak, a Bethlenek, a Rákócziak és a Károlyiak. Több mint hét évszázados történelmének legfényesebb időszaka a Gut-Keled nemzetséghez tartozó Báthori családhoz köthető: a család egészen 1613-ig, Báthori Gábor erdélyi fejedelem haláláig birtokolta a várost, amely birtokigazgatási központja és egyben temetkezési helye lett.

A sárkánycímeres Báthoriak alatt a mezőváros évszázadokon keresztül virágzó település, igazgatási, gazdasági, kereskedelmi és rövid időre politikai központ volt, híd Erdély, Kárpátalja és Lengyelország felé. S bár létét a török háborúk, rendi szabadságküzdelmek tépázták, ez közel sem jelentett akkora visszalépést, mint a 1872-es közigazgatási átszervezés, amelynek eredményeképpen elvesztette városi rangját, amelyet csak 1973-ban kapott vissza.

A városban a 2000-es évek elején jelentkezett igény a település fejlesztésére, mivel az utóbbi évtizedekben pezsgő kulturális élet színhelyévé vált a település. 1967-től Zenei Napok, 1976-tól Zenei Táborok teszik nyaranta a zene városává, emellett 1992-ben indult útjára a Nemzetközi Utcaszínház Fesztivál. A rangos nemzetközi események lendületet adtak a fejlődéshez, amelyben az összefogás kapta a szerepet. 2008 augusztusában vette kezdetét a térséget is összefogó, nem épp rövid nevű Hit és egészség: Máriapócs és Nyírbátor összefogása a vallási turizmus fejlesztéséért elnevezésű, 3,5 milliárd forint összköltségű program, amelyben a főpályázó nyírbátori önkormányzat mellett a három történelmi egyház konzorciumi partnerként szerepel.

A beruházás legelső és kétségtelenül legnagyobb érdeklődést kiváltó vállalkozása a máriapócsi görög katolikus bazilika felújítása volt. A település 1696-ban vált világhíressé a könnyező Mária-ikon révén, amelynek - amúgy szintén könnyező - másolata jelenleg is látható a templomban. A II. János Pál pápa által 1991-ben meglátogatott kegyhely teljes belső és külső rekonstrukción esett át, megszépült kegyoltára, ikonosztáza, rendezték környezetét. A kétéves munka eredményeképpen 2010 szeptemberében vehették ismét birtokukba a templomot a hívők, amelyből a felújítás idejére gyalogos zarándoklattal szállították át a kegyképet Hajdúdorogra, majd vissza Máriapócsra. Mindkét eseményen több ezren kísérték útján a nagy tiszteletben tartott szentképet.

A gazdag történelmi hagyaték ápolására, az utókorral történő megismertetésére alakították ki a nyírbátori várkastélyban az úgynevezett panoptikumot, amely a térség egyik legérdekesebb látványossága. Az állandó kiállítás a Báthori család korát és legendáit idézi meg összesen negyvenöt életnagyságú figura segítségével, amelyek öt képben jelenítik meg a 16. és 17. század jelentős eseményeit.

Az egyik ilyen például az 1479-es kenyérmezei csata, amelyben a törökök ellen csatáztak a magyar vitézek. A hagyomány szerint az ütközet előtt Báthori István fogadalmat tett: ha Isten győzelemre segíti a keresztény magyar harcosok fegyvereit, templomot emeltet a Mindenható dicsőségére Nyírbátorban. A magyar hadak győzelmet arattak, Báthori pedig megtartotta szavát: az egyik megépített templom a református, a másik pedig a minorita templom volt, mindkettőt a magyarországi gótika késői gyöngyszemének tekintik. A panoptikumban egyébként a győztes csata utáni pillanatok elevenednek meg a fejedelemmel, Kinizsi Pállal, a diadalt ünneplő katonákkal és a török foglyokkal.

A felújítási hullám elérte a Báthori István által emelt templomokat is. Közép-Európa egyik legjelentősebb késő gótikus, reneszánsz emlékekben gazdag református műemléke és a mellette lévő harangtorony szintén megkapta új belső és külső "ruháját". A fejedelem síremlékét rejtő templomban visszaépítették a sekrestye felé az eredeti oratóriumot (imatermet): ez a jövőben kiállítótérként funkcionál. A hajó szó- és mózesszékének restaurálása mellett rekonstrukción esett át a teljes belső homlokzat és az épület egyediségét meghatározó hálóboltozat is.

A harangtoronyba ezentúl új lépcsőszerkezet, illetve lift segíti a feljutást, a látogatók pedig megismerkedhetnek a középkori templomépítés rejtelmeivel és a templom egyedi művészettörténeti sajátosságaival. A Papok-rétjén található a minorita szerzetesek kolostortemploma, amelynek oltárai és szószéke a szakemberek szerint is a hazai barokk fafaragás egyik legszebb darabja. A projekt keretében elvégezték a külső-belső rekonstrukciót, de a munkálatok legérdekesebb része a háromszáz éves, Lőcsén és Eperjesen készített Krucsay-, Pócsi-, Pieta- és Szent-Anna-oltárak restaurálása volt. A máriapócsi, valamint a két nyírbátori templom felújításainak összköltsége egyébként meghaladta az egymilliárd forintot.

A két templomot a szintén most kialakított várostörténeti sétány köti össze, amelyen a múlt árnyai elevenednek meg. A sétálók életnagyságú szoborillusztrációk segítségével ismerhetik meg többek között a nyírbátori sárkánykultusz gyökereit, a Szentvér utca legendáját és a Báthoriak történetét.

A fejlesztés 1,5 milliárd forintot áldozott ugyanakkor az egészségturizmus elősegítésére, amely a nyírbátori strandfürdő felújítását jelentette. A minőségi gyógyvízre építő, modern komplexumban wellness és gyógyászati részleg várja a pihenni vágyó turistákat a horgászásra kiválóan alkalmas Széna réti tó közvetlen szomszédságába.