Klímaváltozás okozta a bronzkori válságot
2011. május 23. 13:39 BBC News
Éghajlati változást valószínűsít a Britannia társadalmát újraformáló késő-bronzkori válság hátterében egy új elmélet.
Két és fél évezreddel ezelőtt élhették át Britannia lakói a sziget első gazdasági válságát: i.e. 800 és 500 közt visszaszorult a bronz használata. Ezen fémnek ekkor sokkal inkább társadalmi, mintsem gazdasági jelentősége volt, mert birtoklása státusszimbólum volt, ezért a régészek azt feltételezik, hogy elhagyása jelentős társadalmi felfordulással járhatott együtt.
A folyamat megmagyarázására több elmélet született. Egyesek szerint a vas közelgő megjelenése idézhette elő a válságot, de Barry Cunliffe, az Oxfordi Egyetem professzor emeritusa szerint számos egyéb tényező is dolgozott az európai társadalomi kalamajkában. Megítélése szerint inkább egyfajta globalizációs folyamat zajlott Európában, megjelent a ló Britanniában is, ahol hamar új státusszimbólummá vált, valamint a barbár világ is egyre jobban kapcsolódott a Mediterráneumhoz.
Stephen Brooks, a Natural History Museum munkatársa szerint azonban a hőmérsékletváltozás lehetett a társadalmi-gazdasági átalakulás hátterében. Elméletét a muslinca-populáció 50 éves perióduson belüli alakulásaira alapozza; az éghajlat változása ugyanis együtt jár a muslincák számának növekedésével vagy csökkenésével. Egyéb, pollenből és tőzeglápokból bizonyítékok is támogatják Brooks tézisét, melyszerint a hőmérséklet csökkent és az esőzések mértéke növekedett. Az időjárás és az éghajlat változásai a korai brit társadalmat újraformáló drámai következményekkel járhattak.
A hanyatlás vélhetően i. e. 550 tájára érhetett véget és az éghajlat stabilizálódhatott; a vaseszközök fokozatosan elterjedtek, forradalmasítva a Brit-szigetek mezőgazdaságát.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
