Famatuzsálemek mesélnek a klímaváltozásról

2011. május 10. 13:26 Science Daily, MTI

Az El Nino óceáni-légköri éghajlati jelenség a Csendes-óceán trópusi területein, amely a tengerfelszíni hőmérséklet periodikus változásának meleg fázisa. Karácsony táján veszi kezdetét, ezért hívják El Ninónak, a gyermek Krisztus spanyol elnevezésére utalva. Az El Ninóval ellentétben a La Nina (leánygyermek) a Csendes-óceán trópusi területeinek középső és keleti részén előforduló, a normálisnál hidegebb tengerfelszínt jelenti.

A meteorológusok hónapokkal előre képesek megállapítani az El Nino-jelenség várható intenzitását. Ugyanakkor ahhoz, hogy a tudósok megjósolhassák, miként viselkedik majd ez az éghajlati rendszer a globális felmelegedés viszonyai közepette, ismerniük kellene a távoli múlt történéseit. Ebben kevés támaszt nyújtanak az óceáni hőmérséklet mérései, amelyek mindössze 150 éves múltra tekintenek vissza.

A kérdést a matuzsálemi korú fenyőfák segítenek megválaszolni, hiszen az intenzív El Nino-jelenség szokatlanul csapadékos és enyhe teleket eredményez, így ilyenkor a fák évgyűrűi is szélesebbek. A La Nina ellenkezőleg, szárazabb és hidegebb időjárást hoz, emiatt az évgyűrűk is keskenyebbek.

A tudóscsoport Jinbao Li, a Hawaii Egyetem kutatójával az élen az Egyesült Államok dél-nyugati részén a répafenyők nemzetségéhez tartozó három fenyőfaj - a bozontos fenyő (szálkástobozú fenyő, Pinus aristata), a simatűjű szálkásfenyő (Pinus longaeva), valamint a rókafarkfenyő (Pinus balfouriana) évgyűrűit vizsgálta. Ezek a fák a világ legidősebb élőlényei közé tartoznak, akár több ezer évig is elélnek.

Az évgyűrűk tanúsága szerint az El Nino-jelenség intenzitása nagyfokú változékonyságot mutatott. Voltak évtizedek, amikor igen nagy aktivitás jellemezte az óceáni-légköri éghajlati jelenséget, és olyanok is, amikor alig-alig "adott hírt magáról". A leggyengébb a XI. században, a legintenzívebb pedig a 18. században volt a jelenség.

A fák évgyűrűiben kódolt információ egybeesik a tavak fenéküledékéből vett minták adataival, amelyek szerint a csendes-óceáni térségben rendszeresen váltakoztak a melegebb és hűvösebb periódusok, amelyek 50-90 évig tartottak.