Háztól házig: királyi családok és házasságok Nagy-Britanniából
2011. április 29. 09:12 Velich Andrea
A York-ház: IV. Edward (1461-1483) rangon aluli angol frigye
A korábban említett híres – főként külföldi – királynék után többszörös felháborodást keltett IV. Edward választása, aki közrangú angol családba nősült be Woodville Erzsébettel kötött házasságával. Testvére, s halála után gyermekei nagybátyja, gyámja, majd a korona elbitorlója, III. Richárd 1484-ben Woodville Erzsébetet boszorkánysággal vádolta meg. Anne Sutton és Livia Visser-Fuchs a közelmúltbeli kutatásaikban Woodville Erzsébet keresztény hitét dokumentálják, napi háromszori imádságai és zarándokútjai mellett ő alapította a Szent Erasmus kápolnát a Westminsteri Apátságban. Woodville Erzsébet rossz híre elsősorban köznemesi származásából, illetve irigyeiből táplálkozott, valamint abból is, hogy IV. Edward felesége rokonait birtokokkal és nemesi címekkel halmozta el. Persze később a trónbitorló testvér, III. Richárd hírbehozó, befeketítő propagandájának, valamint az azt továbbvivő Shakespeare-drámáknak is betudható, hogy elég negatív kép maradt fenn róla.
Hasonlóan hírhedt a Tudor-ház (1485-1603) házasságpolitikája VIII. Henrik hat felesége (Aragóniai Katalin, Boleyn Anna, Jane Seymour, Howard Katalin, Cleves-i Anna és a királyt túlélő Parr Katalin), illetve ún. válásai révén. Második feleségével, Boleyn Annával kötött házasságához szükséges volt elválnia első feleségétől, Aragóniai Katalintól. Ez valójában nem válásról szólt, hanem a házasság érvénytelenítéséről (annullment), amelyet azonban a pápa politikai okokból nem mert megadni: a lépés Aragóniai Katalin jogfosztását jelentette volna, aki viszont unokaöccse, V. Károly spanyol király s egyben német-római császár védelmét élvezte. Így az angol király a pápasággal való szakításra kényszerült, s „válásának” melléktermékeként lett „a hit védelmezőjéből” VIII. Henrik az angol egyház feje.
A Tudor-ház házasságpolitikájából szintén izgalmas fejezet a kevésbé ismert VII. Henrik házasságdiplomáciája. A lancasteri ágból származó VII. (Tudor) Henrik a házasság stratégiai megközelítését IV. Edward lánya, Yorki Erzsébet feleségülvételével kezdte, s az immár a Tudor néven egyesített Lancaster-York-házból származó közös gyermekeik szomszédos (tehát stratégiai fontosságú) és nagy-presztízsű országok családjaiba való beházasításával folytatta.
Ismert az elsőszülött fiú, Arthur herceg a nemrégen egyesített, ekként megerősödött spanyol királyság hercegnőjével, Aragónia Katalinnal való frigyét követően az Anglia jövőjét meghatározó skót házasság (Tudor Margit és IV. Jakab frigye); illetve kisebbik lánya, Tudor Mária tervezett házassága 1508-ban a későbbi V. Károllyal, majd Arthur 1501-ben bekövetkezett halálát követően a spanyol szövetség megtartását célzó Aragóniai Katalinnal kötött házasság Henrik fiára (a későbbi VIII. Henrikre) való átörökítése.
Kevéssé ismert viszont, hogy az idősödő, s vallásos hírben járó VII. Henrik király maga is fontolgatta az újabb nősülést felesége, Yorki Erzsébet 1503-ban bekövetkezett halála után, ám mind a spanyol származású, de Németalföldön regnáló özvegy, (Őrült) Kasztíliai Johanna, mind a megözvegyült savoyai hercegnő, Savoyai Margit kikosarazta, így maga is özvegyként halt meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
