A latinók is nemzeti múzeumot akarnak Washingtonban
2011. április 26. 11:54 The New York Times
Amerikai kongresszusi képviselők az indiánok és az afroamerikaiak után most egy újabb kisebbség: a latin-amerikaiak számára lobbiznak egy nemzeti múzeum felállítása érdekében, ami a Smithsonian Intézet égisze alatt valósulhat meg.
Egy szövetségi bizottság két évig szondáztatta a kisebbség képviselőit, annak érdekében, hogy megtudják: mit szeretnének látni a népcsoportok történetét bemutató múzeumban. A bizottság várhatóan a következő hónapban tárja a kongresszus elé jelentését, a képviselők ekkor adhatják áldásukat az új múzeum felállítására. A kongresszusban szép számmal vannak a terv támogatói, de sokan – élükön Ken Salazar belügyminiszterrel és amerikai celebekkel, köztük Eva Longoria színésznővel – inkább amellett kardoskodnak, hogy a Smithsoniannak inkább a már meglevő intézményekre kellene koncentrálnia.
„Nem akarok olyan helyzetet, hogy a fehérek az amerikai, a feketék az afroamerikai, a spanyolok pedig a latin-amerikai múzeumba járnak” – nyilatkozta Jim Moran demokrata képviselő. Washingtonban széles egyetértés övezi, hogy a spanyol ajkú kisebbség – amelynek száma már elérte az 50 milliót – meghatározó tényezővé nőtte ki magát az országban. Azonban a múzeum pártolói is tisztában vannak vele, hogy komoly kihívásokkal néznek szembe. „A légkör egyáltalán nem barátságos” – fogalmazott Estuardo V. Rodriguez, a Raben Group lobbistája.
A latinó múzeum ötlete a kilencvenes években született meg. Egy szakmai bizottság jelentése (Willful Neglect) szerint a „híres amerikaiakat” bemutató National Portrait Gallery 470 portréjából csak kettő spanyol ajkú, ezt az aránytalanságot pedig egy új múzeumnak kellene orvosolnia. Azóta a Smithsonian már elkülönített pénzt a latin-amerikai kiállításokra, a San Antoniói Museo Alamedát pedig társmúzeumnak vette fel.
A nemzeti múzeum a konkvisztádoroktól kezdve egészen a munka- és emberi jogi küzdelmek dél-amerikai származású szereplők idejéig szeretné felölelni a kisebbség történelmét, benne kultúrával, zenével és képzőművészettel, híres emberekkel. A kongresszusi képviselők borúlátóak, szerintük szövetségi pénzre nem számíthat a múzeum; a The National Museum of African American History and Culture ötszázmilliós számlájának a felét a szövetségi kormányzat állta, míg az indián múzeum a büdzsé kétharmadát kalapozta össze a központi költségvetésből. A képviselők szerint ezért a múzeum magánpénzből valósulhat meg – a Smithsonian vezetői azonban szkeptikusak, mivel még így is 250 millió dollár hiányzik az afroamerikai múzeum befejezéséhez.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
