Bálnavadászok a sziklarajzon

2011. április 22. 08:55

A Dél-Korea délkeleti részén fekvő Ulsan tartomány Bangu-Dae nevű ásatási helyén 46, kőbe vésett bálnaábrázolást találtak. A rajzokról az is kiderül, hogy a tutajjal közlekedő vadászok szigonyt és kötelet használtak a bálnák elejtéséhez. A zsákmányban a rajzok tanúsága szerint előfordult ámbrás cet, púposhátú bálna, és a bálnavadászok által "jó bálnának" nevezett faj is, amit magyarul északfoki vagy vizcayai bálnának is hívnak.

A rajzokon Daniel Robineau, a kutatás résztvevője szerint "delfineket és bálnákat láthatunk rajtuk, valamint szigonnyal és kötelekkel felszerelt, hajókban ülő embereket." Az egyik jelentben például az ívelt hajótestben álló embereket és a bálnát egy kötél köti össze.

A kőbe vésett ábrák - más néven petroglifák - keletkezési idejét a kutatók i.e. 6000 és 1000 közé teszik. A közeli, i.e. 5000 és 1500 közötti települések ásatási helyszínein már eddig is nagy tömegben találtak cetféléktől származó csontokat, ami arra utal, hogy az itteniek táplálkozásának jelentős részét tette ki a bálnahús. A Bangu-Dae környékén talált csontok között felbukkannak még gyilkos orkától, minke bálnától és delfintől származó csontok is.

Robineau és Sang-Mog Lee (a Kyungpook Nemzeti Egyetem múzeumának munkatársa) szerint az összetartozás érzését erősítő bálnavadászat fontos szerepet töltött be a petroglifákat készítő emberek társas életében - csakúgy, mint az inuit eszkimóknál. A rajzok némelyikén az állatokon ejtett bevágások is láthatók, a vadászok feltehetőleg ezen vonalak mentén darabolták fel az elejtett bálnákat.