Miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok?
2011. március 10. 08:52 MTI
Kezdődik a keresztények számára a böjt, amely minden világvallás fontos része, s gyakran különböző szertartások kísérik. A finom fogásokról és italokról való lemondás megtisztítja a testet és a lelket, elhozza a belső békét, az ima és a gondolkodás idejét. De vajon miért böjtölnek a keresztények, a zsidók és a muzulmánok?
Mohamed próféta böjtölt, mielőtt kinyilatkoztatta volna a koránt, Mózes böjtölt, mielőtt átvette isten szavait. Jézus negyven napra elvonult a sivatagba, hogy felkészüljön küldetésére. A böjt formái azonban jelentősen eltérnek a világvallásokban.
A hívő keresztények számára hamvazószerdán negyvennapos böjti időszak kezdődik. Ez a húsvétra, Jézus Krisztus feltámadására való felkészülés. Korábbi évszázadokban igen szigorú szabályok határozták meg ezt az időszakot, manapság azonban a katolikus tanítás szerint csak hamvazószerda és nagypéntek "igazi" böjti nap. Ezeken a napokon csak egyszeri - hús nélküli - étkezés engedélyezett.
A böjti időszak fennmaradó részére javasolt a hús elhagyása, kivéve a gyerekeknek, az időseknek, a betegeknek és a nehéz fizikai munkát végző embereknek. A protestánsok számára nem kötelező a böjt. A húsvét időpontját 325-ben a niceai zsinat határozta meg - a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni első vasárnapban -, és írt elő negyvennapos böjtöt. Ez valójában több mint negyven nap, de a vasárnapokat nem számolják bele.
A zsidó vallásban a Jóm Kippúr, az engesztelés napja a legfontosabb, legszentebb és legnagyobb ünnep, népies nevén a hosszú nap. Ekkor lesz végleges az ítélet, amit Ros hásánákor, az újév napján hozott az emberek sorsáról az Örökkévaló, a két ünnep közötti idő ezért a bűnbánat ideje. Jóm Kippúr idején - estétől estéig - a hívők lemondanak az ételről, italról és a fürdésről, csak a kezek és a szemek megnedvesítése engedélyezett.
Az iszlám vallás világszerte 1,3 milliárd követője számára a böjti hónap, a ramadán különleges jelentőséggel bír. A muzulmán holdnaptár szerinti kilencedik hónapban napkeltétől napnyugtáig a hívők nem vehetnek magukhoz táplálékot, italt, és nem dohányozhatnak, nem élhetnek szexuális életet. Felmentést élveznek a kötelmek alól a betegek, az idősek, a gyerekek, az utazók és a terhes nők. A böjt megtartása egyike a muzulmán vallás öt alaptételének. A böjti hónap végét háromnapos ünneppel ülik meg.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
