Kisebb hatásfokkal dolgoztak a korai földművelők, mint a gyűjtögetők

2011. március 9. 08:14

A hagyományos nézet szerint a vadászó-gyűjtögető életmódot folytató népek azért tértek át a földművelésre, mert így könnyebben megkereshették a mindennapi betevőjüket – mondta el Sam Bowles, az SFI Intézet tudományos munkatársa. Az íjhoz és a nyílhoz hasonlóan a gőzgép és a számítógép is a technikai változás szélesen értelmezett gazdasági modellje: a növénytermesztés az emberi munka hatásfokának növelésével, illetve az új metódusok alkalmazásával párosult, az emberiség pedig ennek köszönhetően gyarapodásnak indulhatott.

Bowles megvizsgálta a vadászó-gyűjtögető és a földművelésre áttért népek régészeti leleteit, valamint az általuk felhasznált technológiákat, s ezekből kiszámította az egy órai munkából nyert kalóriamennyiséget: megdöbbentő, de a professzor számításai szerint a gyűjtögető életmódot folytatók 50 százalékkal hatékonyabbnak bizonyultak a mezőgazdálkodással foglalkozó népeknél.

„Bizonyos, hogy nem a jobb egércsapda miatt volt” – nyilatkozta Bowles. „A mezőgazdálkodás nem azért indulhatott el, mert kisebb erőfeszítésre volt szükség a megélhetésért. Korai sikere inkább a társadalmi, gazdasági és demográfiai előnyökre vezethető vissza” – tette hozzá.

Brian Fagan, a Kaliforniai Egyetem régészprofesszora szerint Bowles elmélete „provokatív és lenyűgöző”. Korábban úgy gondolták, hogy a mezőgazdálkodás kezdetben nem volt szükségszerűen produktívabb – magyarázta Fagan. „A kutató ráirányította a figyelmet a mezőgazdálkodás elterjedése és a társadalmi-demográfiai faktorok közötti kapcsolatokra. Hasznos hozzászólás a mezőgazdálkodással kapcsolatos vitákhoz” – tette hozzá.