Egy londoni püspök élete
2011. február 9. 12:23 The Daily Telegraph
Különös legendák lengik körül Szent Erkenwaldot, London 7. században élt püspökét, akinek sírhelye fontos zarándokhely volt a középkor folyamán.
Amikor Aragóniai Katalin Londonba érkezett, két nappal az Artúr herceggel kötött házassága előtt még ellátogatott a Szent Pál székesegyházba, ahol Szent Erkenwaldnak mutatott be áldozatot – derült ki Giles Tremlett VIII. Henrik későbbi feleségéről szóló könyvében.
A menyegzőre 1501. november 14-én, Szent Pál ünnepén került sor, azon a napon, amikor a szent ereklyéit áthelyezték a székesegyház kápolnájába. Az Erkenwaldnak és testvérének, Ethelburgának épített szentély a kápolnában maradt, erről azonban – a Chirstopher Wren-féle átépítés miatt – csak kevesen tudnak.
Erkenwaldot a canterbury érsek, Theodore nevezte ki 676-ban London püspökévé, aki Szent Pálhoz hasonlóan szintén a törökországi Tarzuszban látta meg a napvilágot. Testvére, Ethelburga egy szerzeteseknek és apácáknak fenntartott kolostort irányított Essex megyében, Barkingban. Ennek ugyan csak a romjai maradtak fenn, de 1954-ben Erkenwald, huszonöt évvel később pedig Ethelburg emlékére építettek templomot a hívek. A Mindenszentek Napja Barking városi temploma Ethelburg előtt tiszteleg, de a félreértések elkerülése végett ma már más névvel illetik. A kriptákban angolszász kori falak állnak, míg a padlót római mozaik díszíti.
Erkenwald püspök szentélye a Szent Pál székesegyház egyik építészeti csodája. A legenda szerint a katedrális papsága megszerezte a Barkingban elhunyt szent holttestét, majd a városból hazatérve csodával határos módon sikerült megzabolázni az útjukat elálló Lea folyót. Az 1666-os nagy londoni tűzvész előtt a Szent Pál székesegyház 150 méter magas volt, míg a templomhajó 175 méter hosszan nyújtózott.
A 14. századi, St. Erkenwald című vers igen érdekes esetet mesél el: amikor Erkenwald London érseke volt, a katedrális építése során találtak egy szarkofágot, benne egy még bomlásnak nem indult holttesttel. A férfi feléledt, majd a püspök kérésére elmesélte, hogy korábban bíró volt, a pogány kori Angliában, Belinus király idejében élt. A szent ekkor könnyeivel megáldotta a férfit, mire a bíró lelke felszállt a mennybe, teste pedig szétporladt. Ami a püspököt illeti, szentélye fontos zarándokhellyé vált, de azt végül Aragóniai Katalin második férje, VIII. Henrik parancsára lerombolták.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
