Volt egyszer egy köztársaság

2011. február 1. 09:47

Magyarországon 1918. november 16-án kiáltották ki először a köztársaságot. 1919. március 21-étől augusztus 1-jéig az államforma tanácsköztársaság volt. Az Országgyűlés 1920. február 27-én hozott törvényt "az alkotmányosság helyreállításáról és az állami főhatalom ideiglenes rendezéséről" és a kormányzó megválasztásáról, de nem intézkedett az államforma kérdésében. Az 1920. március 18-i kormányrendelet hatályon kívül helyezte a forradalmak intézkedéseit, visszaállította a királyságot: létrejött a király nélküli királyság. Horthy Miklós fővezért 1920. március 1-jén a tiszti különítmények nyomására kormányzóvá választotta az Országgyűlés.

1945 után ismét felvetődött a köztársaság megteremtése. A szociáldemokraták javaslatát a többi párt is támogatta, Mindszenty József hercegprímás és a Katolikus Püspöki Kar a döntés elhalasztása mellett foglalt állást. A magyar nemzetgyűlés közjogi és alkotmányjogi bizottsága 1946. január 28-án tárgyalta a Magyarország államformájáról szóló törvényjavaslatot, majd 29-én a parlament elé terjesztették azt.

Végül a Nemzetgyűlés január 31-én fogadta el az 1946. évi I. törvénycikket, amely eltörölte a királyság intézményét, és Magyarországot köztársasággá nyilvánította. 1946. február 1-jén, a törvény kihirdetése után Tildy Zoltán addigi miniszterelnököt, a Független Kisgazdapárt elnökét választották a második köztársaság elnökévé. Tildy utóda a kormányfői székben Nagy Ferenc lett.

Magyarország államformája 1949. augusztus 18-tól népköztársaság volt. A harmadik magyar köztársaságot 1989. október 23-án, az 1956-os forradalom évfordulóján Szűrös Mátyás, az Országgyűlés elnöke, ideiglenes köztársasági elnök kiáltotta ki Budapesten.

2005 júliusában a kormány úgy döntött, hogy 2006-tól február elseje a köztársaság napja, emlékezve arra, hogy 1946-ban a Nemzetgyűlés ezen a napon hirdette ki a Magyarország államformájáról szóló 1946. évi I. törvénycikket.