Visszatérhetnek a Zeppelinek

2011. január 17. 12:26 The Daily Telegraph

A levegőnél is könnyebb repülés fogalma nem új ötlet, de fejlesztések hosszú ideje – katasztrófák sora óta – nem történtek. 1937. május 6-án a hidrogénnel töltött Hindenburg léghajó 72 utassal a fedélzetén kigyulladt és elégett, miután szerencsésen átrepülte az óceánt. A Zeppelin típusú léghajók használata ezt követően hosszú időre megszűnt, a nagy léghajókat pedig szemétdombra vetették. Igaz, a második világháború alatt is használták őket, de a hidrogéngázt éghetetlen héliummal helyettesítették bennük. Amerika járőrözésre és felügyeletre fejlesztett ki léghajókat, később kisebb széria is készült, melyet főleg reklámozásra vagy városnézésre használtak.

Most, amikor a légterek tele vannak Eurofighter és Dreamliner gépekkel, a léghajó-technológia fejlődése megállt, de ez a stagnálás a közeljövőben változni fog, részben az új építő - és üzemanyagoknak köszönhetően. Működés közben ugyanis az üzemanyag jelenti a legnagyobb költséget. A léghajóknál az emelkedést gáz biztosítja, a repülőkkel ellentétben energia csak az előrehaladáshoz lesz szükséges. Emellett az új energiaforrások, mint például a hidrogén cellák alkalmazásával töredékére csökkenne egy reptér károsanyag kibocsátása.

A forradalom már elkezdődött, néhány hibrid már meg is érkezett. Ilyen a Boeing SkyHook, vagy a British SkyCat, melyek életnagyságú modelljei már repültek is. Ezek a járművek elméletben 500 tonna szállítmány és 5000 utas szállítására lesznek alkalmasak. A hibrid ezen felül bárhol le tud majd szállni, működéséhez nem szükséges kifutópálya. A kérdésre a válasz, hogy vajon miért nem lepték még el az eget ezek a gépek, a fejlesztések és a kutatások árában rejlik. A Pentagon például 1 milliárd dollárt, egyéb cégek pedig körülbelül 400-500 milliót fektetnek az ilyen típusú léghajók fejlesztésébe és előállításába.

A lehetőség így megvan a légiközlekedés forradalmára, már csak a további fejlesztésekre és tesztekre kell várni – azt azonban türelemmel.