Négyszáz "koldusszegény" temetkezést tártak fel a Gízai fennsíkon
2010. november 30. 14:23 MTI
Négyszáz "koldusszegény" sírt tártak fel a Gízai fennsíkon, a felfedezésről egy keletkutató tanácskozáson, az American School of Oriental Research (ASOR) atlantai konferenciáján számoltak be.
A felfedezés az ókori egyiptomi feltárásokkal foglalkozó csoport, az AESA (Ancient Egypt Research Associates) nevéhez fűződik, amely Mark Lehner amerikai egyiptológussal az élen folytat feltárásokat a Gízai fennsíkon - olvasható az Archaeology Daily News (http://www.archaeologydaily.com) hírei között.
A temetkezésekre az úgynevezett Varjak falánál leltek a 200 méter hosszúságú építmény a Nagy Szfinxtől délre található; a feltételezések szerint négy és fél évezrede, a piramisokkal egy időben kezdték el építeni.
A sírokban nyugvó személyeket a 2700 és 2000 évvel ezelőtti időszakban helyezték végső nyugalomra, évezredekkel később, mint felépültek a piramisok. Földi maradványaik tanúsága szerint az elhunytak alultápláltak és vérszegények voltak, ami arra utal, hogy lényegesen hiányosabb étrenden éltek, mint a korabeli társadalom átlaga. Útravalóul alig kaptak valamit, a temetkezések jó része pedig teljesen híján volt a sírmellékleteknek.
"A társadalom alsó rétegei temetkeztek itt" - hangsúlyozta Jessica Kaiser régész. Érdekes módon a férfiak sokkal rosszabb kondícióban voltak, mint az asszonyok, s a sérülések is majdnem kizárólag az erősebbik nem képviselőinek "privilégiuma" voltak.
"A törések, ficamok gyakorlatilag csak a férfiaknál figyelhetők meg, ami arra enged következtetni, hogy szignifikáns életmódbeli különbség lehetett a nemek között" - emelte ki Jessica Kaiser. Hozzátette: ezek az emberek egészen más feltételek között élhettek, mint a piramisépítők 4500 évvel korábban. A 2700 és 2000 évvel ezelőtti időszak az úgynevezett későkor, amikor i.e. 732 és i.e. 30 között Egyiptomot a núbiaik, perzsák és makedónok uralták.
Mint Jessica Kaiser rámutatott, a helyiek által a Varjak falának nevezett építmény környéke évezredeken át nekropoliszként szolgált a közeli települések lakói számára, akik a területet a piramisok közelsége miatt szent helyként tisztelték.
A Gízai fennsík nem az egyetlen piramiskomplexum, amelyet évezredekkel a megépítése után nekropoliszként kezdték használni. Sznofru fáraó által építtetett piramisok egyikénél Szneila közelében a feltételezések szerint közel egymillió múmiát temettek el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
