Tovább kutatnak az elveszett légió után

2010. november 24. 10:49

Ahogy arról korábban beszámoltunk, történészek és genetikusok együttműködésében zajlik az a vizsgálat az észak-kínai Góbi-sivatag szélén található Licsienben, amely legutóbb 100 embertől vett vérminta alapján kutatja a kínai Alexandria történeti eredetét.

A város lakóinak titokzatos eredetére először az 1950-es években keresett választ Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem ókori kínai történelmet oktató professzora. Szerinte Licsient a kínaiak és hunok közt i.e. 36-ban vívott háborúban foglyul ejtett légiósok építették fel, akik Marcus Crassus i.e 53-ban Carrhae-nál vereséget szenvedett egykori seregéből származtak.

Ekkor 10 ezer katona került a parthusok fogságába, akik aztán a mai Üzbegisztán területére vitték foglyaikat. A katonákat később eladták, legtöbbjük a hunok seregébe került, ahol egy újabb vereséget éltek át i.e. 36-ban. Dubs szerint a kínai évkönyvek az ütközetről azt örökítették meg, hogy 150, teknőc-alakzatban küzdő katona is fogságba esett, akik minden bizonnyal római legionáriusok lehettek. A katonák később felépítették saját városukat, amelynek neve - Licsien (Liqian) - a kínai átírásban Alexandriának felelt meg.

A frissen létrehozott kutatóközpont szakemberei most az egykori Selyemút mentén folytatnak majd genetikai vizsgálatokat - közölte a China Daily napilappal Jüen Hong-kang, aki szerint ezen legenda igazolásával a Kína és a Római Birodalom közti legrégibb kapcsolatra derül majd fény. Az egyetlen ismert kapcsolatfelvétel ugyanis i.sz. 166-ból származik, amikor római diplomaták jártak Kínában.

Jeng Kunglö, pekingi genetikus szerint azonban messze nem biztos, hogy észak-Kína egyes lakói római légiósoktól származnak, hiszen nagyon sok bevándorló érkezhetett Európa más pontjairól is a Selyemúton. A Licsienben élőknek így nem feltétlen voltak római felmenői - véli a kutató.