Golyóscsapágyat használhattak Stonehenge-nél

2010. november 19. 14:33 The Independent

A ma is használatos eljárás feltételezett elődjét használhatták a négyezer évvel ezelőtt épült, rejtélyes kőépítmény munkálatai során, amellyel választ kaphatunk arra, hogyan sikerült a több tonnás köveket az egyik helyről a másikra szállítani.

Eleddig senkinek sem sikerült megfejteni a titkot, hogy a Stonehenge megépítéséhez felhasznált hatalmas, masszív köveket miként tudták a kőbányából Wiltshire-be szállítani. Néhányuk eléri a négy tonnát is, s a 200 kilométerre levő Pembrokeshire-ból cipelték oda. A kutatók szerint nem állja meg a helyét az a nézet, hogy fagörgőkön, vagy vízi úton, a tengeren érkeztek volna a kövek.

A szakértők a skóciai Aberdeenshire mellett, a Stonehenge-hez kísértetiesen hasonlító építmények közelében talált kőgolyókból arra következtettek, hogy azokat valamilyen formában a szállításhoz használták fel; a krikett-labda nagyságú golyókat együttesen, a csapágy működési elvéhez hasonlóan alkalmazták.

Az Exeteri Egyetem szakemberei modellezték a logisztikai folyamatot, amely egy amerikai dokumentumfilm-rendező pénzügyi támogatásának köszönhetően valósulhatott meg. „A rekonstrukció megmutatta, hogy a gránitgolyók tíz ökör teherbírásával értek fel, s 16 kilométert lehetett megtenni vele naponta” – mondta el Bruce Bradley, az egyetem professzora. „Ez a metódus nem tett kárt a környezetben, mivel a szerkezet a bakugrás elvére épült, s így haladt előre” – tette hozzá.

Jóllehet nincs arra bizonyíték, hogy a golyóscsapágyat valóban használták volna, a professzor szerint a koncepció igenis működőképes volt. „Ez az eddigiekhez képest egy teljesen más megközelítés, a korábbi elméletek ugyanis nem találtak megfelelő magyarázatot a kövek szállítására, s számos megválaszolatlan kérdést hagytak maguk után” – így Bradley. A kutatócsoport következő lépése a matematikai számítások elvégzése lesz, amellyel azt akarják megérteni, hogy mekkora erőre volt szükség a kövek mozgatásához.