Megkoszorúzták Károlyi Mihály szobrát
2010. november 14. 10:53 MTI
Az 1918. októberi polgári demokratikus forradalom alkalmából és Károlyi Mihály, a második Magyar Köztársaság elnöke tiszteletére megemlékezést tartott a Károlyi Mihály Társaság az elnök szobránál Budapesten.
A megemlékezésen Jemnitz János történész azt mondta: a dolgok sok éve nem Károlyi Mihály szellemében haladnak, és ezt most még inkább elmondhatja, ugyanis bajok vannak a politikusokkal és a szellemi hátországgal is.
Károlyit egy vesztes háború után és egy nagy összeomlás közepén emelte magasra a forradalom, de nagyon rövid ideig. Fél év után a megváltozott helyzetben lemondott, és hamarosan emigrált. Ismét egy vesztes háború végén térhetett vissza abba az országba, amelyben hosszú évtizedekig ellenforradalmi rendszer volt. Ezután nagyon rövid időn belül ismét emigrált.
Jemnitz János felidézte, hogy egy rádióműsorban két jobboldali történész Károlyit részben felelőssé tette az első világháború végét követő katonai összeomlásért és a trianoni békeszerződését. A történész megjegyezte: a baloldal is "gyengélkedik", szintén nem tud Károlyi nyomdokain haladni, sem annak idején, 1918. után, majd 1945. után sem, és végképp nem tud napjainkban. Szerinte hiányzik egy új Károlyi, és az a szellemi holdudvar is, amely őt körülvette.
A megemlékezésen koszorút helyezett el a szobornál Kovács András, a Károlyi Mihály Társaság társelnöke, a Politikatörténeti Intézet nevében Zalai Katalin és Katona Márta igazgató, az MSZP nevében Balogh András, a párt elnökhelyettese és Józsa István, a párt országgyűlési képviselője. Virágot helyezett el a szobornál Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének elnöke és a szövetség alelnöke, Szigetvári Miklós, valamint a Magyar Demokratikus Charta nevében Márton László.
1918 őszén az első világháborús katonai vereség következtében széthullott az 1867-ben létrehozott Osztrák-Magyar Monarchia. 1918. október 31-én győzött Magyarországon a polgári demokratikus forradalom, s miután november 12-én Ausztria demokratikus köztársasággá alakult, 1918. november 16-án a parlamentben összeült Nagy Nemzeti Tanács deklarálta a népköztársasági államformát, majd 1919. január 11-én határozatot hozott Károlyi Mihály köztársasági elnöki kinevezéséről.