Nyilas hatalomátvétel a Hangya Szövetkezetnél

2010. október 14. 10:42

Az 1944. október 15-i Horthy-féle kiugrási kísérlet és a nyilas hatalomátvétel katonai, politikai eseményei a történelem iránt érdeklődők számára ismertek, az már kevésbé, hogy a történtek milyen hatással voltak a gazdasági életre. Ennek jobb megismerésében lehet segítségünkre a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet fondjában – ezen belül Wünscher Frigyes vezérigazgató személyi irataiban – fennmaradt dokumentum.

A leírt eset általánosnak tekinthető, és erre más iratokban is találhatunk utalást: „A Magyar Filmirodában is ugyanazok az események játszódtak le, mint a Hangya Központban. A helyzet még súlyosabb azért, mert nemcsak elbocsájtások történtek az igazgatóság tudta nélkül, de új alkalmazottakat is vesznek fel. Márpedig a magántulajdon tiszteletben tartása mellett lehetetlen, azok helyével és terhükre rendelkezni” – szól egy másik forrás.

Az irat hátteréhez tartozik a szövetkezet és Wünscher Frigyes szerepének megvilágítása. Személye és a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet története egy ponton szorosan összekapcsolódik. A Hangyát, a falusi szövetkezetek gyűjtőszervezetét, a vidéki kis-és középbirtokos parasztok termelési, értékesítési és üzleti koordinátorát 1934 után ő emelte ki a csődközeli helyzetből és tette prosperáló „nagyvállalattá.”

A gróf Károlyi Sándor által 1898-ban alapított országos szövetkezeti hálózatot a trianoni békeszerződés és az 1929–33-as gazdasági világválság igencsak megtépázta. A trianoni döntés következtében a Hangyához tartozó 2242 szövetkezetből csak 893 maradt az ország területén. A tetőző válság rendkívül megnehezítette a mezőgazdasági értékesítés minden formáját.

Wünscher Frigyes a Hangya élére Gömbös Gyula kérésére a Magyar Távirati Iroda ügyvezető igazgatói székéből került, ahol már szép sikereket ért el. A magas rezsiköltségek lefaragásával, a taghálózat rendbetételével és az állami segítség helyes csoportosításával reagáló Wünscher pár év alatt – saját szóhasználata szerint – „naggyá tette” a Hangyát, és a célként kitűzött 500 millió pengős forgalmat is elérte. 1944-re a tagszövetkezetek száma 1947-re rúgott (megközelítve a Trianon előttit), 4117 elárusítóhellyel rendelkeztek és 700 135 tagot számláltak. A Hangya csillagával párhuzamosan Wünscher is felemelkedett, a leggazdagabb magyar üzletemberek közé, ötszáz holdas magánbirtokot üzemeltetett és egy luxusvillában rendezkedett be.

Az első és második bécsi döntés által kiaknázott gazdasági, kereskedelmi lehetőségek az 1940-es években tovább növelték a Hangya lendületét. 1944-től a Hangyát hadiüzemmé nyilvánították, az alkalmazottaknak le kellett tenniük a hadiüzemi esküt, a német katonai hatóságoknak adatszolgáltatással tartoztak. A nyilas hatalomátvétel után a régi elit képviselői közül többek tevékenységét megvizsgálták, így Wünscher Frigyest is a régi rend emberének tekintették, aki nem értékeli kellőképp az „új idők” szavát, vagyis megbízhatóságában kételkedni lehet. Október 15-én tehát felmentették vezérigazgatói posztja alól.

A jelentés dátum nélküli, pontosan nem tudjuk, mikor keletkezett, de valószínűleg röviddel Wünscher 1944. október 20-i visszahelyezése után. A feljegyzésben addigi mellőzését és háttérbe szorítását sérelmezi, egy ponton sértődöttségének is hangot ad: „életem egyik legnagyobb csalódása az, hogy… a keresztény jobboldal részéről eme megaláztatásban részesülök.” Érdekes, hogy ezt a szövegrészt kihúzta a végleges változatból, ami a szakember politikus magatartásáról is sokat elárul. A jelentésben főként felmentését, a fegyveres fellépést és az „erőhatalmi intézkedéseket” kifogásolja, a nyilas hatalomról vallott egyéni véleményét nem ismerjük meg.

Az október 20-i újbóli kinevezését feltehetően a nyilas kormány pénzügyminiszterének, Reményi Schneller Lajosnak köszönhette, akivel jó viszonyt ápolt. Bár az irányítást így is csak nyilas felügyelet mellett vehette át. Hogy miért vállalta mégis ezt a hálátlan szerepet, nem olvasható a levélben. Tudjuk róla, hogy egyéniségéből adódóan kerülte az összeütközést a hatalom képviselőivel, tekintélytisztelete is megakadályozta abban, hogy nyílt szembefordulást kockáztasson. Ez a magatartás egyébként a korban egyáltalán nem volt szokatlan. Az arisztokrácia és a polgárság felső köre többnyire nem helyezkedett szembe a nemzet mindenkori vezető erejével.

A dokumentumot a lezajlott események pontos rajza mellett érdekessé teszi még az a tény is, hogy Wünscher Frigyest 1945-ben felelősségre vonták „háborús és népellenes” bűneiért. Ezzel a levéllel és vezérigazgatói poszt alóli felmentésével igazolta német- és nyilasellenes magatartását. A Hangyához küldött Igazoló Bizottság nem fogadta el a védekezését, és ügyét a Népbíróság elé utalta. Wünscher a börtönben hunyt el infarktusban 1946 májusában, mielőtt ítélethozatalra került volna sor.

Még több eredeti dokumentum a MOL cikkében