Mindig az érthetőségre törekedtem: beszélgetés Ormos Máriával
2010. október 12. 08:22 MTI
Vissza az iskolába
Mikor került kapcsolatba a fiatalokkal?
1982-ben, amikor a pécsi egyetem oktatója lettem. Ez volt életem másik nagyon jó döntése. Mind a mai napig a Pécsi Egyetem kötelékéhez tartozom. Kellemes emlékem a rektorság, de az menedzsermunka volt. Az igazi érték a diákjaimmal való kapcsolatban rejlik, ma már tele van velük az ország. Mindenütt vannak hallgatóim, a határokon túl is.
Az évtizedek során hogy változott a történelem oktatása?
Egyre rosszabb. Nem azért, mert az oktatók lettek rosszak, sok helyen kiváló oktatók vannak. De kevés hallgató érdeklődik. Nem lehet "látni" a hallgatókat. Kétségbeejtő a helyzet, a rendszer rossz. A hároméves képzést nem lehet igazán tartalmasan felhasználni. Három év alatt sok mindenkit ki lehet képezni, mondjuk szakácsnak, de biológusnak, matematikusnak vagy történésznek, azt nem.
Hogy kelti fel a diákok érdeklődését, hogy lehet megfogni őket?
Én csak arról tudok beszélni, hogyan lehetett. De a vége felé már nekem is nehezen ment. Az utolsó években, amikor graduális képzésben tanítottam, nyolcvanból a fele jelent meg, ebből öt-hat volt aktív, érdeklődő, aki még kérdéseket is feltett. Én idézeteket, szépirodalmi részleteket vittem be, még ha nem is tartozott szorosan a tárgyhoz. Azt gondolom, mindent megtettem annak érdekében, hogy érthető legyek, nemcsak a történelemmel foglalkozók, hanem mások, az érdeklődők számára is. A visszajelzés pedig az, hogy az előadásokra csillogó szemmel ülnek be az emberek, ám a zömük az idős korosztályhoz tartozik.
Mit gondol a tudatlanságról, mennyire veszélyes a történelmi tudatlanság?
Azt mondanám, kétfajta tudatlanság van. Az egyik egyszerűen tudatlan, nem is érdekli, de legalább nem fogalmaz meg tételeket, nem színezi ki úgy a történelmet, ahogy neki tetszik. Ez a másik típus. Az elsőt lehet sajnálni, de nem biztos, hogy kell, mert nincs rá szüksége, megelégszik az ismereteivel. Ilyen rétege a társadalomnak mindig volt. De időnként felszaporodnak azok az emberek, akik szintén tudatlanok, de ezt nem tudják. Ők egy-egy foszlányból csinálnak maguknak ideát, elhiszik, és másokkal is elhitetik.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
