Elveszni látszik Irak történelme
2010. szeptember 2. 09:04 Múlt-kor, BBC News
Ahogy a világ közvéleménye egyre inkább az amerikai csapatok Irakból való kivonulására koncentrál, a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a civilizációk bölcsőjének tartott terület legértékesebb műkincsei továbbra is veszélyben vannak.
Mivel Irak régészeti leleteiről nem készült összegzés, ezért csak találgatások vannak arra vonatkozóan, hogy hány műalkotásról is lehet szó. 2003-ban a bagdadi Nemzeti Múzeumból körülbelül – óvatos becslések szerint – 15 ezer kincset raboltak el, amelyek csupán harmada került vissza. "Nem pontosak ezek a számok, de csak megbecsülni tudjuk. A rablók egyedül járkálnak és kezdenek ásni, s nem dokumentálják azt, amit megtalálnak. Sokszor csak akkor látjuk először a műkincseket, amikor a rendőrség megtalálja a tolvajoknál, vagy amikor egy gyűjtőhöz kerülnek" – mondta el John Russell professzor, az amerikai külügyminisztérium kulturális tanácsadója.
Egyedül az Egyesült Államokban 1054 darabot találtak meg az iraki régészeti emlékekből. Az év elején egy, a „Nimród kincseinek” aranyékszer-gyűjteményéből származó 2800 éves újasszír fülbevalópár került elő, amelyet a washingtoni iraki nagykövetségre szállítottak. „Ez az irakiak problémája. Nekik és a kormánynak kell az első lépéseket megtenniük kulturális örökségük megvédése érdekében” – adott intelmeket Donny George Youkhanna, a bagdadi Nemzeti Múzeum egykori igazgatója.
Russell szerint a legrosszabb helyzet Dél-Irakban van, ahol már több száz helyet kiraboltak, s néhányan közülük – például Isin és Umma – kráterek szabdalta holdtájakként néznek ki. A probléma egyik forrását a biztonsági garanciák hiánya jelenti, ráadásul az amerikai harcoló alakulatok augusztus végéig kivonulnak az országból, az Irakban állomásozó 50 ezer katona pedig csak a helyi erők kiképzésében fog részt venni.
Az elemzők szerint a megoldás kulcsa az erős központi kormány felállítása lenne, amelyhez egy erős jogosítványokkal bíró régészeti hivatal kapcsolódna. Washington a maga részéről megtette a szükséges lépéseket, ugyanis 13 millió dollárral járult hozzá az Iraki Kulturális Örökség Projekt megalapításához, amely a közönség elől nagyrészt elzárt, de 2009-ben egy rövid időre újra megnyitott bagdadi Nemzeti Múzeum renoválását tette lehetővé. Egy másik örökségvédelmi bizottság egymillió dollár értékben kapott felajánlást, amelynek az amerikai hadsereg által az ókori Babilon helyén létesített tábor építése következtében okozott helyrehozhatatlan károkon kellene úrrá lennie. Továbbá az is nagy kérdés, hogy mi lesz az örökségvédelemmel azután, ha egyszer elzárják a pénzcsapokat.
Miközben sokan csak az ősi emlékek megőrzésével és megvédésével vannak elfoglalva, azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az iraki Modern Művészetek Nemzeti Múzeuma is komolyan ki volt téve a háború alatt az elszaporodott rablásoknak. A texasi egyetemen oktató Nada Shabout szerint az eredetileg nyolcezres kollekcióból csupán 1500 maradt meg, a múzeumnak ráadásul osztozkodnia kell épületén a különböző iraki kormányhivatalokkal.
A professzor aggályosnak tartja, hogy a különböző műkincsek árveréseken tűnnek fel, de a katalogizálás hiányában a múzeum nem tudja bizonyítani kizárólagos jogát az adott tárgyra. „Bárcsak optimista lennék, de a történelmünk nagyobb része elveszett, s egy kis jóság még nem fogja azt visszahozni” – panaszkodott Shabout.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
