Kőláda rejtheti Keresztelő Szent János maradványait
2010. augusztus 5. 14:17 Discovery News
Egy, a Fekete-tenger partján álló, 5. században épített monostorban őrizhették Keresztelő Szent János maradványait - vélik a bolgár régészek, akik az ókori bazilika alatti ásatások során egy emberi maradványokkal teli ládikót találtak.
A bolgár média által is felkapott felfedezés szenzáció lehet, ha ténylegesen kiderül, hogy Keresztelő Szent János maradványairól van szó. A monostor a Szozopol közelében található Sveti Ivan (Szent János) szigeten áll, és a régészek szerint a relikviárium alabástromába vésett dátum, június 24-e azt jelenti, hogy ténylegesen a Keresztelő maradványait fedezhették fel, ugyanis az az ő születésnapja volt.
A Vatikán azonban még vár a hitelesség elismerésével: a Pontificia Commissione di Archeologia Sacra vezetője, Fabrizio Bisconti a CNN-nek arról beszélt, hogy bármilyen ilyesfajta bejelentés előtt megvárják a tudományos, antropológiai tesztek eredményeit. Bisconti emellett arról is beszélt, hogy az egyház szerint a keresztelő maradványai szanaszét szóródtak, így nem meglepő, ha egyesek Kelet-Azerbajdzsánban vélték megtalálni azokat.
Ebben a többi szakértő is egyetért: szerintük nagyszerű felfedezésről lehet szó, de a vizsgálatok eredményéig semmi biztosat nem mondhatunk.
Keresztelő János Lukács evangéliuma szerint anyai ágon Jézus rokona volt. Hat hónappal Jézus előtt született, apja Zakariás zsidó főpap volt, anyja Szent Erzsébet. Aszketikus életet élt, célja a Messiás eljövetelének előkészítése volt. A pusztában prédikált, számos követője volt, tanítványokat gyűjtött maga köré, ő keresztelte meg Jézust is. Heródes Antipász fogatta el és fejeztette le, mert az elítélte az uralkodó házasságtörését és vérfertőző kapcsolatát Heródiással. Josephus Flavius szerint Heródes felkelés kitörésétől tartott, János fellépése ugyanis népmozgalmat idézett elő. Tanítványai a hagyomány szerint Szamáriában temették el.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
