Kétszer népesítették be Amerikát

2010. június 16. 17:05

A brazil, chilei és német paleoantropológusok több tucat, legalább 11 ezer éves koponyát hasonlítottak össze több mint 300, későbbi maradvánnyal. Ennek során kiderült, hogy igencsak valószínűtlennek tűnik, hogy a mai indián populáció ősei az első hullámban érkezhettek volna. A korai és kései őslakosok közti különbség ugyanis olyan nagy, hogy csak két külön bevándorlással magyarázható.

Ezek szerint mindkét csoport ugyanott, a Bering-szoroson át, ám míg az első hullám Északkelet-, addig a második Kelet-Ázsia felől érkezhetett. A kutatás egyik résztvevője, Katerina Harvati, a németországi Tübingeni Egyetem munkatársa hangsúlyozta: bár az eredmények nem zárják ki, hogy csak egy migrációs hullám létezett, feltételezhető, hogy az Újvilág meghódítása összetettebb folyamat volt, mint azt eddig hitték. Theodore Schurr, a Pennsylvaniai Egyetem molekuláris antropológusa elismeri a mostani munka igényességét és teljességét, noha saját genetikai kutatásai az egyhullámos bevándorlást támasztották alá.

Schurr kész elfogadni, hogy több ütemben, különböző időpontokban történhetett mindez, azonban felhívja a figyelmet a paleoamerikai koponyák kevés darabszámára a vizsgált mintán belül. Szerinte félő, hogy azok nem tükrözik a korai amerikaiak valós morfológiai és genetikai sokféleséget. A téma vizsgálhatóságát azonban komolyan hátráltatja az ősi DNS-ek hiánya, amelyek alig őrződtek meg az utókor számára.

A floridai tudósok modellje lényegesen hosszabb, generációk ezrein át zajló, háromrészes folyamatot valószínűsít. Eszerint nagyjából ötvenezer éve egy jóval nagyobb, 1000-5000 fős csoport elszakadt az ősnéptől és északkeleti irányba kezdett vonulni. Leszármazottaik a népvándorlás második szakaszában, kb. 40 ezer éve érték el "Beringiát", a mai Bering-tenger északi részét, amelyet akkor még füves sztyeppék borítottak és mamutok, bölények és rénszarvasok laktak.

Testing Evolutionary and Dispersion Scenarios for the Settlement of the New World