Apjuk nevét kapták a viking nők
2010. április 29. 10:43
A vikingeknek komoly gondjai voltak a névadással - véli a Leicesteri Egyetem egyik kutatója, aki egy nemrég megrendezett szimpóziumot beszélt a témáról.
Dr. Philip Shaw a Nottinghami Egyetemen megrendezett, hatodik Viking Szimpóziumon mutatta be kutatási eredményeit a névadási szokásokkal kapcsolatban. Ebből kiderült, hogy a lánygyerekek a legtöbbször apjuk „nőiesített” nevét kapták meg (pl. Tomas-Tomasina), amire azért is szükség volt, mert nyíltan és egyértelműen jelezte a kapcsolatot a gyerekek és apjuk között. A névadás a társadalomról is sokat elárul, hiszen ez azt is jelenti, hogy a fiúgyerekek voltak a fontosabbak, míg a lányok esetében csak a családi kapcsolatot akarták érzékeltetni.
Emellett a női nevek nagyon népszerűek, és több esetben jóval változatosabbak voltak, mint a férfiak nevei. Ez a konzervativizmus a kutató szerint ma is él, és a szülők nagyon vigyáznak arra, hogy a fiúgyerekek maszkulin nevet kapjanak. Ez a probléma szerinte az „Evelin” név átalakulásában is nyomon követhető, amely a 12. században vált férfiból női névvé.
A szimpóziumon emellett több más érdekes kérést is bemutattak, amelyek a kor mindennapjainak árnyalását segítik elő. A szervezők reményei szerint a hasonló rendezvényeken az akadémiai kutatásokat mutathatják be, és tehetik népszerűbbé a nagyközönség körében, aminek segítségével több korábbi tévhitet is eloszlathatnak majd.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
