Interneten böngészhetők a magyar oklevelek

2010. március 29. 16:04

A modernizáció, a magyar középkor egy jelentős részének digitalizálása mutatja a fejlődést, de nem írhatja felül a klasszikus tudást; a kettő együtt él - hangsúlyozta Hiller István oktatási és kulturális miniszter a középkori oklevelek internetes adatbázisának átadó ünnepségén a Magyar Országos Levéltárban.

A digitalizálási munka 2007-ben kezdődött el, a Nemzeti Kulturális Alap többszöri támogatásával: 2007–2009 között négy részletben összesen nettó mintegy 41 millió forintot biztosított a munkálatokhoz. A befejezéshez az Oktatási és Kulturális Minisztérium és Hiller István miniszteri támogatására is szükség volt. Az első évben 15.000 oklevél (69.000 felvétel), 2008-ban már 24.000 oklevél (101.000 felvétel), 2009-ben és 2010 első hónapjaiban 70.000 oklevél (220.000 felvétel) digitalizálása készült el. A MOL saját anyaga mellett a középkori anyagot őrző többi intézmény okleveleinek digitalizálásában, illetve internetes publikálásában is szerepet vállalt.

Az első együttműködő partnerintézmények (Heves Megyei Levéltár, Győr-Moson-Sopron Megye Soproni Levéltára, Vas Megyei Levéltár, Veszprém Megyei Levéltár, Zala Megyei Levéltár, győri Egyházmegyei Levéltár, Veszprémi Érseki Levéltár, Magyar Mezőgazdasági Múzeum) csatlakozásával több mint 12.000 oklevéllel gyarapodott az internetes adatbázis. Az alkalmazott technológia lehetővé teszi, hogy a képek anélkül legyenek hozzáférhetőek, hogy azokat letölteni és mások által felhasználni lehessen, ezzel védve a képállományt és az őrző intézmények érdekeit is.

A digitális oklevélképekkel kiegészített közös országos adatbázis nemzetközi jelentősége egyedülálló és hasznosítása széles körű: A rendszer alkalmas arra, hogy a sok helyen szétszóródott és őrzött forrásanyagot egységes szerkezetben kezelje. Az információs rendszer lehetővé teszi, hogy az egykor együvé tartozó, de a történelem folyamán szétszóródott irategyütteseket virtuális módon újra egyesítse.

Az oklevélgyűjtemény nemcsak a középkori Magyarország, az egész Kárpát-medence történetének legfontosabb forrásbázisa, hanem a balkáni országok — elsősorban Románia, Szerbia és Bosznia — középkori történetéhez is felbecsülhetetlen adatokat nyújt. Ez azt jelenti, hogy a MOL Magyarországot is beleértve kilenc jelenlegi állam (az említetteken kívül Ausztria, Szlovákia, Ukrajna, Horvátország, Szlovénia) múltjának középkori adatait őrzi, dolgozza fel és bocsátja a kutatók rendelkezésére.

Az információs rendszer igazi interdiszciplináris adatbázis, mert a történészek mellett a nyelvészek, régészek, néprajzosok és művészettörténészek is nagy haszonnal használják, hiszen számukra is adatokat nyújt. Jelentősége a magyar középkor kutatására nézve elsősorban az, hogy a hagyományos keresési módszereknél összehasonlíthatatlanul gyorsabb és pontosabb adatelérés biztosításával ugrásszerűen megnöveli a történeti kutatások hatékonyságát. Az adatbázis a korábbi adattartalom és az okleveles anyag képi megjelenítése mellett további segédleteket (Óvári-regeszták, modern regeszták) is hozzáférhetővé tesz.

Ez a digitalizálási-publikálási eredmény olyan jelentős, amelyre nemcsak a MOL és a többi levéltár, de a kulturális ágazat európai léptékben is méltán büszke lehet. A számos európai országot, összesen 64 intézményt — közöttük a MOL-t — tömörítő Monasterium/Icarus projekt (www.monasterium.net; http://www.icar-us.eu/), amely szintén a középkori okleveles anyagot kívánja az interneten közzétenni, szintén 100.000-nél több oklevelet publikált már. A MOL és partnerintézményei már most ennél több egységet tettek hozzáférhetővé. A megkezdett együttműködés folytatásaként a középkori oklevelet őrző többi intézmény projektbe történő bevonása folyamatban van.

Ezzel párhuzamosan a MOL a középkori gyűjtemény másik részének, a fényképeknek a digitalizálását is tervbe vette, 2010-ben itt is jelentős előrelépésre készül.

Az adatbázis