Vidék a városban
2009. december 15. 21:47 Balázs Bálint
A szabadtéri piacok világának képi látványát piaci zsánerképek is megőrizték. A műfaji adottságokból eredően meglehetősen idealizált a piacozók köznapi jeleneteinek, tipikus figuráinak, a nagyváros társadalmi heterogenitásának megjelenítése.
A nyüzsgés, a kedélyes közvetlenség, az eltűnő hagyomány megőrzésének igénye a Párizsban élő Bruck Lajos (1846-1910) számos pesti szabadpiaci zsánerképén érzékelhető.
Bruck Lajos: Heti vásár a Dísztéren 1900-ban
Az ipari üzemek, gyárak életéről, munkás alakjairól érzékletes portrékat rajzoló besztercebányai Skuteczky Döme (1850-1921) festette meg a Fővám téri piacot (1892).
A Benczúr Mesteriskola tagjaként alkotó grafikus, Pörge Gergely (1858-1930) egy újpesti vásárrészlet című képe (1912):
A Munkácsy-díjas kubista festő, Szobotka Imre (1890-1961) pedig egy hagyományos városi szabadtéri piacról festett lírai hangulatú képet (1924–26).
A zsánerképeket leszámítva a szabadtéri piaci árusítás témája a kortárs fetészetben csupán látványelemként tűnik fel a nagyvárosi épített környezet megjelenítésének színesítésére.
A modern nagyváros műépítésze, a Millenniumi emlékmű, a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum tervezője, Schickedanz Albert (1846-1915) például éppen az épített környezet bemutatásának illusztrálására használta fel az élelmiszer-kereskedelem motívumát a Szentháromság tér című képén.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
