A professzionális labdarúgás tündöklése

2009. november 18. 12:46 Szilvási László

A profik és az ő szabályaik

Az 1930-as uruguayi futball világbajnokság megrendezésével új korszak kezdődött a sport történetében, hiszen innentől beszélhetünk a professzionális labdarúgás tényleges létezéséről. Szintén ennek az eseménynek illetve a FIFA létrejöttének és működésének köszönhető a mai modern futballra jellemző identitás- és hovatartozást meghatározó szerep, hiszen a szervezett keretek között lebonyolított, nemzeten belüli és nemzetközi tornák alakítják ki az egyes országok, városok vagy akár városrészek csapatai – és talán még inkább - az egyes csapatok szurkolói közötti rivalizálást.

Az első hivatalos futball világbajnokság megrendezésével párhuzamosan kezdődött a profi szintű klubfutball meg- és átalakulása, főként Európában és Dél-Amerikában (pl. 1932-ben alakult meg az LFP, a francia első osztály, de az 1898-ban alakult Serie A-t, az olasz első osztályt is ez idő tájt szervezik újra abban a formában, amelyben ma is működik). Szintén a 30-as évekhez köthető az ún. „broken time payment” gyakorlatának fokozatos megszűnése, (ez a módszer azt jelentette, hogy a hivatalosan amatőr, tehát a labdarúgás mellett dolgozó játékosok pénzbeli juttatást kaptak az edzések és meccsek miatt a munkájukból kieső időintervallumra ) és bevezetésre került a profi játékosok fix+prémium (pl. gólért) rendszerű fizetése.



Az 1934-es, Olaszországban rendezett világbajnokság volt az első torna, amelyre csak a kvalifikációs mérkőzéseken elért, megfelelő eredményekkel lehetett bejutni: itt vezették be a selejtezőmérkőzéseket. Az 1938-as világbajnokságon, amelynek Franciaország adott otthont, vezették be azt a szabályt, hogy a házigazda és a címvédő mentesül a kvalifikációs mérkőzések alól, és automatikusan a világbajnoki csoportok egyikébe kerül.

A következő világbajnokságot a második világháború miatt csak 1950-ben rendezték, a házigazda: Brazília volt. Ezen a tornán adták le első alkalommal a nevezésüket az eddigiekben „külön utakon járó” britek - olyannyira külön utakon, hogy 1928-ban egy, az előbb említett „broken time payment” miatt, a játékosok fizetése kapcsán kirobbant vita után az International Football Association Borard, az angol, skót, ír és walesi futballszövetséget tömörítő egyesület meg is szakította a kapcsolatot a FIFA-val, és csak 1946-ban újította fel! Az 1954-ben, a svájci Bernben rendezett futballtornán első alkalommal látták el a játékosok mezét számokkal (ekkor nevek még nem kerültek a mezekre), valamint magyar vonatkozásban ez a világbajnokság talán a legkeserűbb futballtörténeti emlékünk, hiszen az „Aranycsapat” végül ezüstérmet nyert.



Itt, az 1954-es világbajnokságon került sor egy olyan technikai újítás bevezetésére is, amely nélkül ma már el sem tudjuk képzelni a futballt-vagyis a futballhoz használatos cipőket: a sportág története során ugyanis itt használtak először csavaros stoplis cipőket. Az újítást a német Adolf „Adi” Dassler, az Adidas márka alapítója vezette be, és ekkor még csak a német válogatott használta, de pár év leforgása alatt elterjedt az egész világon, és azóta is használják a futballcipőkön.

Egy kis érdekesség: az Adidas nagy riválisát, a Pumát Adolf Dassler fivére, Rudolf Dassler alapította. A két fivér a világháború alatt annyira összeveszett, hogy végül Rudolf kilépett a családi vállalkozásból (Gebrüder Dassler), és létrehozta saját márkáját. Ennek következtében a viszony annyira elmérgesedett, hogy a két fivér a negyvenes évek végétől soha többé nem állt szóba egymással.

1. A profik és az ő szabályaik
2. Percek és petabájtok