Dzsingisz sírja nyomában

2009. november 12. 10:03

A legenda szerint amikor 1227-ben Dzsingisz kán meghalt a mai Kína északi területén, halálát el akarták titkolni a mongolok ellenségei elől. A férfi testét így visszavitték Mongóliába, és mindenkit, aki látta a menetet, megölték: több mint 20 ezer embert mészároltak le, így a hír nem terjedhetett el. Amikor aztán eltemették, a sírkamra helyét lovakkal tapostatták le, és egy folyót is fölé tereltek. Ezután mindenkit megöltek, aki ott volt a temetésen, majd ezek gyilkosaival is végeztek.

A történet azonban mostanáig csupán egy legenda volt, hiszen ezzel kapcsolatban semmilyen bizonyítékkal nem rendelkezünk. Ez talán annak is köszönhető, hogy a mongol birodalom fennállása során nem szivárgott ki a titok, a helyiek pedig később sem bolygatták volna a múltat. A 20. században aztán a Szovjetunió az ország "modernizálása" során elnyomott minden hasonló, nacionalista felhangokkal járó történelmi ügyet.

Az elmúlt 20 év során aztán több minden is megváltozott: a vérszomjas barbárból Dzsingisz mára egy felvilágosult uralkodóvá vált, aki a nemzetközi kereskedelem mellett a vallási pluralizmussal hódított. Mongóliában az egykori kán mára szinte istenné vált: a képe mindenhol látható, és szinte mindent elneveztek róla, amit csak lehetett, az iskoláktól a vodkamárkáig. Nem meglepő hát, ha ezen népszerűség együtt jár a sírja utáni kutatással is. 1991 óta két nagyobb expedíció próbálta megtalálni a különleges kamrát, ám ezek többnyire botrányba fulladtak.



Az első az 1990-es évek elején kezdődött, amikor a japán Jomiuri Simbun napilap egy négy éven át tartó expedíciót finanszírozott. Ekkor találták meg a korai mongol főváros, Avraga romjai, és egy három kilométeres átmérőjű, titokzatos védelmi rendszert is felfedeztek. Dzsingisz sírját azonban nem lelték. Az expedíció ennek ellenére felkeltette a helyiek gyanúját, akik szerint a kutatók csak bányászati helyszíneket kerestek. Más pletykák szerint a kormányzat is tartott a külföldi expedícióktól, és megtiltották Burhan Haldun környékén a vizsgálódásokat, annak ellenére, hogy Dzsingisz a legtöbb kutató szerint itt van eltemetve. A Mongol Nemzeti Egyetem kutatói szerint a helyiek hitviláguk miatt nem is örültek volna túlzottan, ha előkerült volna a sír, mert attól féltek, hogy a külföldiek tönkreteszik vagy ellopják a sírban talál dolgokat. A kutatások kormányzati tilalmára kézzelfogható bizonyítékkal azonban a mai napig senki nem rendelkezik.

A következő nagyobb kutatást egy visszavonult műkereskedő, Maury Kravitz, és a Chicagói Egyetem, történésze, John Woods vezették, akik szintén nem vizsgálódhattak Burhan Haldunnál, ám a korábban megtalált falnál ők is végeztek ásatásokat. 2002-ben aztán az egykori mongol miniszterelnök felkereste a helyszínt, majd nyílt levélben tiltakozott az ott folyó munkálatok ellen, mondván a régészek nem ügyelnek az autóközlekedésre, és az ideiglenes épületek túl közel vannak a falhoz, illetve az emberi maradványokat tiszteletlenül tárolják. A munkálatokat ekkor leállították.

Az érdeklődés azonban nem csappant meg: tavaly óta a Valley of the Khans projekt keresi a sírt. A kérdés azonban sokak számára ezzel kapcsolatban is annyi lehet: érdemes és szabad-e egyáltalán megkeresni Dzsingisz sírját?