Röntgen alatt a Muhi csata egyetlen ismert áldozata
2009. november 11. 09:00
Nyolc évvel ezelőtt Muhinál találták azokat a leleteket, amelynek feldolgozása során Pusztai Tamás régész, Dr. Koleszár Lajos orvos-igazgató segítségét kérte. Megkapta; a Csabai kapuban páncélmaradványt röntgeneztek - mutatta be a különleges eljárást a boon.hu videója.
„Nyílhegy, zabla, buzogányfej, késtok merevítő...” - sorolja Pusztai Tamás, a Herman Ottó Múzeum régésze. „1995-től ástunk több, mint tíz évig Muhiban” - majd a Semmelweis Kórház igazgatói tárgyalójának asztalára helyezett több, mint fél évezredes lelet egyikét veszi kezébe. „Ez egy csiholó” - mutatja, aztán egy rozsdás vasdarabra bök. „Erről a leletről szerettük volna tudni, hogy pontosan micsoda .”
Közben az is kiderül: ez az egyetlen halott, akiről biztosan tudni lehet, hogy 1241 áprilisában a Muhi csatában halt meg. „Hónapokig temetetlenül feküdtek a halottak a csata után” - folytatja a régész szakember. „A tarsolyában többek között tűzkövet, vascsiholót, és nyolc darab olyan ezüstpénzt találtunk, ami olyan leletekben fordult csak elő, amelyek a Tatárjárás idején kerültek elrejtésre. Az övcsat, és a késtokmerevítő az övére volt fűzve, de a kés hiányzik. Érdekessége a leletnek, hogy könnyűlovas harcos volt, de a lovát nem temették mellé, ám a ló zabláját igen.
Ennek a harcosnak olyan buzogánya volt, amely eddig a Kárpát-medencében ismeretlen volt. Nálunk a kunok, és a besenyők terjesztették el egyébként ezt a fegyvert. Azt nem lehet tudni, hogy a nyílhegy – amelyet ugyancsak a sírban találtunk - okozta-e a halálát, vagy az ő fegyverzetéhez tartozott. Valószínűleg a magyar oldalon harcolt, de nem a klasszikus nehéz lovassággal, hanem a csatlakozott könnyűlovassággal. Hogy miért lehet besenyő? 1241 márciusában a kunok ellen pogromot rendeztek Pesten, ezért rabolva, fosztogatva elhagyták a csata előtt az országot.”
Az eredeti cikk a Boon.hu-n
A Muhi csata története
Támogasd a 
szerkesztőségét!
