Bepillantás a magyar nyelv születésének kulisszatitkaiba

2009. október 30. 13:13

"A korai nyelvemlékek legbecsesebb nemzeti ereklyéink közé tartoznak, de csak nagyon ritkán kerülnek nagyobb nyilvánosság elé, önálló nyelvemlék-kiállításra pedig még nem került sor" - olvashatjuk a tárlat ismertetőjében. Az általánosan elfogadott meghatározás szerint nyelvemlék minden olyan írásos feljegyzés - tekintet nélkül annak tárgyára és céljára - amely a múlt nyelvi megnyilvánulásait rögzíti. A kiállítás ebből a határtalan kínálatból az első 500 év emlékeit mutatja be, a kezdetektől az 1530-as évekig.

A kiállítás a latin nyelvű oklevelekben szórványosan megjelenő magyar szavakkal kezdődik, s az önálló irodalmi művek létrejöttéig és az írás mindennapi használatba vételéig tart, a magyar nyelvű írásbeliség történetének mintegy félezer évét mutatva be. A korból fennmaradt magyar nyelvű írott dokumentumok a nyelvemlékek, amelyek legbecsesebb, és sérülékenységük miatt legféltettebb nemzeti kincseink közé tartoznak, épp ezért nehéz konkrét számokban kifejezni értéküket. Ha mégis számszerűsíteni szeretnénk a kiállításon látható kódexek, dokumentumok és műtárgyak együttes eszmei értékét, az összeg az 50 millió eurót, azaz közel 14 milliárd forintot is elérheti.


Fotó: Gebauer Hanga [origo]

Minden kiemelkedő jelentőségű nyelvemlék helyet kap a tárlaton: a korai szórványemlékek, mint a Tihanyi Alapítólevél, az első összefüggő szövegek, mint a Halotti Beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, s szinte valamennyi magyar nyelvű kódexünk. A 62 eredeti nyelvemléket, köztük 47 kódexet, 42 műtárgy (szobor, festmény, kő- és csontfaragvány) egészíti ki, hogy a látogatók minél teljesebb képet kaphassanak a nyelvemlékek korának kultúrájából, hangulatából.

A kódexek jelentős része az idők során külföldre került, s most lesznek először együtt láthatók. A kölcsönző országok közt van Németország, Csehország, Románia, Ausztria és Horvátország. Talán sohasem találkozott még az első magyar nyelvű bibliafordítás részleteit tartalmazó úgynevezett Huszita Biblia három különböző országban őrzött, különböző korú kézirata, a Bécsi, a Müncheni és az Apor-kódex. Ez utóbbi - több ízben megsemmisültelek is hitt - kódex megmentéséért az OSZK tett komoly szakmai és diplomáciai lépéseket. A három teremben berendezett tárlat a magyar irodalmi nyelv születésének kulisszatitkait is bemutatja: a legjobb példát erre az ún. oskoláskönyvek jelentik, ahol azt láthatjuk, hogy miként oktatták az egykori nebulókat az írásra.


Fotó: Gebauer Hanga [origo]

A kiállításon helyet kapnak a legújabb felfedezések, és bemutatásra kerülnek a nyelvemlékekkel kapcsolatos legfontosabb jelenleg folyó kutatások is, kihasználva a legmodernebb információs technológia adta lehetőségeket. A kiállítás előterében a látogató is próbára teheti tudását: az interaktivitást, és játékos részvételt elősegítő padokban akár mi magunk is másolhatunk kódexeket.

A Magyar nyelv éve 2009 programsorozatba illeszkedő tárlathoz a könyvtár reprezentatív katalógust és kétívnyi fakszimile dossziét is megjelentetett, valamint elindította a tudományos kutatást és az ismeretterjesztést egyaránt számos funkcióval szolgáló nyelvemlekek.oszk.hu honlapot. A nyelvtörténeti kiállítással együtt nyílt meg az OSZK kézirattárában Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára a Nyelv.Emlék.Teremtés.Kazinczy című kamaratárlat, amely szintén február 28-ig látogatható.

Az igazán igényesen kivitelezett bemutató magasra tette a lécet: az OSZK munkaatársai által rendezett kiállítás a megnyitón elhangzottak szerint szervesen illeszkedik abba a hazai tárlatsorozatba, amely a középkori Magyarország történetének finomításában, illetve akár újraértelmezésében is segíthet majd.

A kiállítás megtekinthető az Országos Széchényi Könyvtár VI. emeletén.
Nyitva tartás: 2009. október 29 - 2010. február 28., keddtől szombatig 10.00-18.00 óráig