Felfedezték a görög mítoszok állítólagos labirintusát
2009. október 20. 11:23 The Independent
Egy elhagyatott krétai kőfejtő földalatti alagúthálózata lehetett a görög mítoszok labirintusának eredeti helyszíne, ahol a félig ember, félig bika Minótaurosz vadászott áldozataira - derítette ki egy új kutatás. A téma szakértői azonban kételkednek ebben.
Az angol és görög szakemberekből álló kutatócsoport idén nyáron, a sziget déli részén található Gortinához (Gortyn, a sziget római kori fővárosához közeli bányában végeztek vizsgálatokat. Szerintük az ókori mítosz itt születhetett meg, és nem a knósszoszi palotában, amelyről egy évszázaddal ezelőtti feltárása óta gondolják ugyanezt.
Az egyébként is beszédes, Labirintus Barlangok nevű hely körülbelül négy kilométernyi alagútrendszerből, kamrák, folyosók, zsákutcák és termek hálózatából áll. A mitikus útvesztőt kereső turisták a helyet már a 12. század óta felkeresik, ám a knósszoszi ásatások óta a régészek és történészek egyáltalán nem foglalkoznak vele, sőt a második világháború során egy német lőszerraktárat alakítottak ki benne.
A kutatók a kőfejtő vizsgálata alapján biztosak abban, hogy a történetet ez a helyszín inspirálhatta, már ha az egy valós hely alapján született meg. Az expedíciót Nicholas Howarth, az Oxfordi Egyetem geográfusa vezette, aki szerint a knósszoszi történet azért vált közismertté, mert az ásatásokat 1900 és 1935 között vezető Arthur Evans mindent megtett ennek elhitetéséért. Szerinte "éppen ezért szégyen, hogy a szigetet évente felkereső 600 ezer turista a mai napig nem hall a többi esetleges helyszínről". A szakemberek most egyben azt is azonosították, hogy a kőfejtő alagútjait az elmúlt időben szisztematikusan fosztogatják: a kincskeresők a belső barlangok bejáratait dinamittal robbantják fel.
A felfedezés mellett azonban egy harmadik helyszín is pályázik a címre: a szkotinói barlangok szintén titokzatosak. Howarth szerint ez is lehetséges, mivel kizárólagos bizonyítékot sehol nem találni, hiszen régészetileg egyik helyszínen sem bizonyítható a teória.
A tudományos élet más prominensei azonban szkeptikusak: szerintük mivel Homérosznál is Knósszosz szerepel, ezért valószínűbb, hogy a labirintus története az ottani palota épületrendszeréből alakulhatott ki. A mítosz alapja a szakértők szerint valószínűleg a Krétán honos bikaugrás szertartása lehetett, míg a hely neve a labüroszból, azaz a kettős bárdból ered.
A legenda szerint a labirintust Minósz, krétai király parancsára Daidalosz, a legendás hírű ezermester készítette a knósszoszi királyi palotában. Az uralkodó ide zárta torzszülött ivadékát, Minótauroszt, akit később az athéni Thészeusz Ariadné segítségével győzött le.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
