Kétszáz évnyi békét ünnepeltek az oroszok és a svédek

2009. szeptember 8. 09:16

Az orosz küldöttség felkereste a helyet, ahol az 1808-1809-es orosz-svéd háború utolsó lövéseire sor került, majd megkoszorúzták az orosz katonák sírját is. Alekszandr Kadakin, a svédországi orosz nagykövet szerint a háború vége a két ország közötti gyümölcsöző együttműködés kezdete volt. Emellett persze arról is beszélt, hogy az oroszok szívesen látnák, ha a svédek támogatnák őket politikai elképzeléseikben is.



A kétszáz évvel ezelőtti viaskodás tétje Finnország volt, amely akkor a svéd királysághoz tartozott. A finn háború vagy más néven orosz–svéd háború kezdete a negyedik koalíciós háború végére vezethető vissza, amely 1807-ben Oroszország és Franciaország kibékülésével zárult le (Tilsiti béke). Miután IV. Gusztáv svéd király továbbra is kitartott az Egyesült Királysággal való szövetség mellett, I. Sándor orosz cár 1808 márciusában hadat üzent Svédországnak. Sveaborg bevétele után az előretörő orosz csapatok 1808 végére már egész Finnországot meghódították.

IV. Gusztáv uralmát 1809. március 13-án egy államcsíny megdöntötte. Az átmeneti kormányzattal való tárgyalást a oroszok elutasították. 1809 nyarán az orosz csapatok benyomultak az északi svéd területekre, ahol két ütközetben is győzelmet arattak a svédek felett. Ezzel egy időben elfoglalták az Åland-szigeteket is. Az új svéd király, XIII. Károly az 1809. szeptember 17-én megkötött fredrikshammi békében kénytelen volt szentesíteni a svéd területi veszteségeket, ami következtében Finnország és az Åland-szigetek az Orosz Birodalom részévé váltak.

Bár a svédek a háborúban vesztettek, ezt a mai napig azért ünneplik, mert ez volt az utolsó fegyveres konfliktus, amelyben az ország részt vett. A megemlékezéseken részt vett az uralkodó, XVI. Károly Gusztáv is, aki szerint az akkori események 200 évnyi békét és semlegességet hoztak számukra.