Orosz bocsánatkérést várnak a lengyelek
2009. augusztus 30. 20:11 MTI
A lengyelek túlnyomó többsége szerint az orosz miniszterelnöknek megbánást kellene mutatnia Moszkvának a II. világháború kitörésekor folytatott, Lengyelországgal szembeni politikája miatt - derült ki egy lengyel közvélemény-kutatásból.
A GfK Polonia intézet fölmérése szerint a lengyelek 76 százaléka gondolja úgy, hogy Vlagyimir Putyinnak bocsánatot kellene kérnie amiatt, hogy szovjet csapatok 1939. szeptember 17-én bevonultak Kelet-Lengyelországba. Mindez azért merült fel, mert az orosz miniszterelnök kedden beszédet mond a II. világháború kitörésének 70. évfordulója alkalmából a lengyelországi Gdanskban tartandó megemlékezésen.
Mindössze 18 százalék van azon a véleményen, hogy Putyinnak nem kell bocsánatot kérnie. A megkérdezett lengyelek hat százaléka nem foglalt állást a kérdésben. A közvélemény-kutatás eredményét a Rzeczpospolita című lengyel lap ismertette szombati számában.
A náci Németország és a Szovjetunió 1939. augusztus 23-án megnemtámadási szerződést kötött egymással. A megállapodáshoz, amely Molotov-Ribbentrop-paktum néven vonult be a történelembe, titkos záradékot fűztek, amelyben a két nagyhatalom német és szovjet érdekszférákra osztotta föl Közép-Európa északi részét. Szovjet érdekeltség lett Finnország, Észtország és Lettország, Lengyelországnak a Narew (Nyeman), a Visztula és a San folyóktól keletre eső része, valamint Besszarábia. Németországnak jutottak Lengyelország nyugati területei és Litvánia, ám ez utóbbi egy bő egy hónappal későbbi újabb megállapodás értelmében másfél lengyel vajdaság fejében a szovjet érdekszférába került.