Elbonthatják Moszkva történelmét

2009. július 28. 12:57 The Independent, The Guardian

A Moszkvai Építészetvédelmi Társaság közleménye szerint nincs még egy olyan főváros Európában, ahol békeidőben ilyen mértékű, profitorientált rombolást hajtanának végre. Szerintük ugyanis több száz történelmi értékű épületet, a 19. századi palotáktól a sztálinista tömbökig, hagynak sorsára, vagy bontanak el Moszkvában.

A problémát az jelenti, hogy a beruházóknak semmilyen jogi és anyagi következményt nem jelent, ha elbontanak egy, az örökségvédelmi listán is szereplő épületet. A nagyközönség pedig a legtöbbször csak akkor értesül egy tervezett beruházásról, amikor már bontásba kezdtek az adott helyszínen. Bár a gazdasági válság részben lelassította a fejlesztéseket, a költségmegvonás az örökségvédelemben érinti: kevesebb pénz jut ugyanis a felújításokra is. Anna Bronovickaja művészettörténész szerint a vandalizmus diadalát ünneplik Moszkvában, amelyet a bontások mellett az elhibázott felújítások is tetéznek. Az épületek renoválásánál vagy újjáépítésénél ugyanis a beruházók szabad kezet kaptak, így az eredmény sokszor elborzasztó.



A most elkészített jelentés első verzióját két éve jelentették meg, ám a szerzők szerint a htóságok akkor csak egy rövid időre fagyasztották be az építkezéseket, és a sajtófigyelem elültével azonnal folytatták az összeset. Akkor mi is beszámoltunk arról, hogy egyes fejlesztések, mint például a Moscow City, benne Európa legmagasabb épületével, használaton kívüli ingatlanokon történnek. Más projektek azonban olyan épületek helyét foglalják el, amelyek jól ismertek mind a történészek, mind a turisták előtt. A legdrámaibb példa a Moszkva szálló, amely világszerte ismert épület (volt), a Sztolicsnaja márkájú vodka üvegének a címkéjét is díszíti. Lebontották, és olyannal helyettesítették, amely csak az eredeti épület homlokzatát őrizte meg. Eltüntették a Vojentorg katonai áruházat is, Moszkva egyik legjobb szecessziós épületét. Helyére egy kereskedelmi központ került a régi homlokzat újra megcsinált változatával.

A hagyományőrzők nem akarják, hogy mesterséges várost hozzanak létre. A városi hatóságok azonban védelmezik ezeket a projekteket, hangsúlyozva, hogy az eredeti épületek javíthatatlanul rossz állapotban vannak a szovjet korszak évtizedei után. Az említett jelentés szerint az ilyen megközelítés a történelmi Moszkvát díszletszerű nagyvárossá teszi. A jelentés több tényezőt hibáztat a történelmi épületek lebontásával kapcsolatban. Így például azt, hogy a város tulajdonában lévő területeket 49 évre adják bérbe, ami arra ösztönzi az ingatlanfejlesztőket, hogy a gyors megtérülésre összpontosítsanak a hosszabb távú befektetések helyett.



A jelentés felsorolja a fenyegetett épületeket. Így a Gyetszkij Mir gyermekáruházat a Lubjanka-téren, a volt KGB központi épületével szemben és a caricinói kastélyegyüttest, Moszkva déli részén. Fájlalja a jelentés a nemrég bekövetkezett veszteségeket. A lista magában foglalja a Rosszija szállodát, amely kirítt a Vörös tér közvetlen környezetéből. Félő, a Bolsoj Színház sorsa is ez lehet: a 2005-ben megkezdett felújításokat tavaly kellett volna befejezni, ám az épület egyre több időt és pénzt emészt fel.

A legtöbben a posztszovjet építészeti káoszért a város 1992 óta hatalomban lévő polgármesterét, Jurij Luzskovot hibáztatják, akinek irányításával az elmúlt két évtizedben drasztikusan megváltozott az orosz főváros. A városi a korrupció melegágya is: ezt a legjobban talán az jellemzi, hogy a beruházások legtöbbje, Jelena Batyurina milliárdosnő kezében van - aki egyben Luzskov felesége is.

Az örökségvédők szerint a jelenség az egész országra jellemző, így hasonlóképp változik a többi település is, amelyek közül Szentpétervár alakul át hasonlóképp drasztikusan.