Ahol még ma is Krisztus nyelvét beszélik
2009. július 13. 09:24 MTI
Az Antilibanon-hegység lábánál fekvő szíriai mezővároska, Maalúla egyike a világ utolsó szegleteinek, ahol még beszélik Krisztus nyelvét, az arámit.
„Az arámi az egyik őshonos nyelv, de sokan azok közül, akik még beszélik, írni már nem tudnak" - mondja Gada Sarbit, aki arámi nyelvű képzésen veszt részt, hogy tanítónő legyen, és továbbadja a nyelvet a következő nemzedéknek.
Az arámi sémi nyelv, amelyet a Közel-Keleten, az úgynevezett termékeny félhold térségében beszéltek. (Az övezet egy félhold alakú területe, amely eredetileg Mezopotámiát és Kánaánt foglalta magában, de később hozzáértették a Nílus-völgyet, azaz az ókori Egyiptomot is.) A görög és a római birodalom, majd az arab hódítás időszakában is őshonos nyelv maradt.
A maalúlaiak által büszkén Krisztus nyelveként emlegetett arámi mára beszélt formában fennmaradt dialektussá vált, amelyet időtlen idők óta szóban hagyományoznak egymásra a nemzedékek. Becslések szerint közel 60 ezer szíriai beszéli, közöttük tízezren Maalúlában élnek. A televízió megjelenésével, a közlekedési eszközök fejlődésével, a munkahelyeknek és a piacoknak a nagyvárosokban történt koncentrálódásával a maalúlai fiatalok is sorra elhagyják szülővárosukat, hogy a nagyobb településeken próbáljanak szerencsét. Ott már ritkábban beszélnek arámiul. Többen Libanonba vagy Amerikába emigrálnak.
A nyelv megtestesítette kulturális örökség megőrzése érdekében Basár al-Aszad szíriai államfő elrendelte olyan intézetek megnyitását, amelyekben arámit oktatnak.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
