Szerepcserés interjú John Lennonnal

2009. május 24. 11:04 MTI

Az egykori kamaszgyerek története afféle városi legendává nőtte ki magát. Az erről szóló 5 perces rajzfilm 2008-ban Oscar-jelölést kapott. Címét, az I Met The Walrust (Találkoztam a rozmárral) a Beatles I Am The Walrus című dala ihlette, amelynek szürrealista szövegét Lennon írta.

A legenda könyvben jelenik meg júniusban az Egyesült Államokban és Kanadában a neves Harper and Collins kiadásában. Magában foglalja magát a történetet és Jerry Levitan életrajzát. Ő ma, 54 évesen ügyvéd, színész, Sir Jerryként a gyerekek szórakoztatója a kanadai tv-ben. A kiadó a kötethez James Braithwaite-rajzokat, eddig nem publikált fotókat, az interjúról DVD-t és olyan videofelvételeket ígér, amelyeket az ifjú riporter még azzal a bizonyos Super 8-cal készített - írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A könyv és a benne lévő interjú azért is érdekes, mert kiderül belőle, hogy inkább a világ akkori egyik legnagyobb sztárja volt a riporter, és nem a fiú. Ő kérdezte meg Levitantól, hogy mit gondolnak a kanadai diákok a vietnami háborúról, Pierre Trudeau miniszterelnökről. A fiú úgy vélekedett a kormányfőről, hogy "oké" a fickó. (Lehet, Lennon ezért is határozta el, hogy találkozik a világfi, rockrajongó hírében álló Trudeau-val.) Ő nyugtatgatta a fiút, hogy a Bee Gees nem szárnyalja túl népszerűségben a Beatlest (a Gibb-fivérek első fénykora éppen 1967-69-re esett), és hogy a zene, amelyet ők alkottak, nem avul el.

Türelmesen hallgatta ifjú beszélgetőpartnerét, pedig, aki ismeri a sztárokat körülvevő elszigetelő gépezetet, az tudja, hogy az engedélyezett idő általában nagyon szűkre szabott. Igaz, amikor John és Yoko megkezdték nemzetközi békekampányukat, Lennon éppen a korábbi sztárlét helyett ismét "emberközeli" akart lenni. Mindenesetre nem szakította félbe a fiút, amint az izgatottan erősködött, hogy az 1968. novemberében megjelent Beatles-lemez, a dupla White Album tele van rejtett jelzésekkel: higgadtan mondta bele a nagy magnetofon mikrofonjába, amelyet Jerrry egy helyi rádiótól kölcsönzött, hogy nincs az albumon titkos értelem, mágia, csak zene, és hogy a Beatles normális fiúkból áll, akik nem varázslók, nem szuperhősök, legfeljebb abban különböznek kortársaiktól, hogy őket szárnyára vette a hírnév.

És míg az ajtó előtt türelmetlenül toporogtak az igazi újságírók, Lennon és Ono lemezt ajándékoztak Levitannak, és dedikálták neki a Two Virginst, amelyet a fiú hozott magával. A pár egymásra találását megörökítő lemez borítóján John és Yoko meztelenül látható, ezért a kanadai hatóságok, sok más országhoz hasonlóan, betiltották az eredeti tasak forgalmazását.

Lennon adott a fiúnak egy koncertjegyet is azzal az ajánlással, hogy a szervezők fogadják az ifjút úgy, ahogy őt fogadnák, majd mosolyogva, kézfogással búcsúzott el tőle. Levitan 40 év után sem hiszi el, hogy mindez megtörtént vele.