Nem terveztek merényletet Hitler ellen a csehek
2009. május 15. 16:09 MTI
Nem bizonyítható teljesen, hogy 1939. március 17-én, alig két nappal az után, hogy a náci Németország bekebelezte Csehországot és Morvaországot, merényletet terveztek Adolf Hitler ellen a dél-morvaországi Jihlavában (Iglauban) - állítja Jirí Vybíhal cseh történész.
A Jihlava a horogkereszt uralma alatt című, megjelenés előtt álló könyvében Vybíhal megállapítja: Hitler a dél-morvaországi, többségében németek lakta kisvárost "szláv tengerben álló német sziklának" tartotta, ezért kevéssel Csehszlovákia nyugati felének bekebelezése után beszédet kívánt mondani a város főterén.
A Gestapo (a titkosrendőrség) azonban figyelmeztette, hogy merényletet terveznek ellene, ezért a várost végül is elkerülte, s Prágából egyenesen Brnóba hajtott. A nácik véres megtorlást alkalmaztak, s az állítólagos merényletet tervezők - zsidók és csehek - koncentrációs táborokban végezték.
A könyvet ismertető Jihlavsky Deník és a Mladá Fronta Dnes című lapok szerint a történésznek sikerült felkutatnia az egyik áldozat, az egykori helyi kommunista párttitkár, Johann Appelfeld fiát, aki elmondta neki, hogy apja ezzel a tervvel sosem dicsekedett. A fiatal Appelfeld úgy véli, hogy az állítólagos merényletet a helyi németek és a Gestapo gondolta ki, hogy ezzel igazolják "igazi németségüket", s keményen felléphessenek a cseh hazafiak ellen.
Erre a következtetésre jutott egy másik cseh kutató, Ladislav Vilímek is. "A motívum egyértelműen az arra irányuló igyekezet volt, hogy igazolják, miért kell a zsidók és a cseh hazafiak ellen rendkívül keményen fellépni, megindokolni, miért kell eltűnniük. Célirányos támadás volt" - véli Vilímek.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
