Titkos alagutakat épített a máltai lovagrend
2009. április 1. 10:52 National Geographic News
Évszázadokon át keringtek olyan pletykák Máltán, hogy a johanniták titkos földalatti város építettek ki Valletta alatt, ahol titkos átjárók és katonai létesítmények kaptak helyet. A szakértők sokáig szkeptikusan álltak mindehhez, ám egy most talált víztározó alapján lehet, hogy mégis igazak lehettek a híresztelések.
Mindezt eddig csak városi legendának tartották, azonban a kutatók Valletta történelmi városközpontja alatt nemrég egy különleges alagúthálózatot fedeztek fel. A most talált járatok a 16. század végén, 17. század elején épülhettek, amikor a szigetet az oszmán hódítók rohamával szemben kellett megvédeni.
A kutatók a különleges építményt a Palota tér alatt, február végén, egy földalatti garázs kivitelezési munkálatai előtt elvégzett régészeti felmérés során találták meg. A munkások a mai elnöki palota előtti tér burkolatának felbontása során először egy lejárót fedeztek fel, majd 12 méter mélyen az alagútrendszer bejáratát is felfedezték: onnan egy viszonylag nagy terembe jutottak, ahonnan több kis alagút ágazik szét akár a palota, akár a város más részei felé. Ezeket eddig nem tudták tovább követni, ugyanis azok vagy beomlottak, vagy befalazták.
Claude Borg, a Valletta Rehabilitációs Projekt tagja, a felmérés vezetője szerint ezek az első valós nyomai annak, hogy tényleg létezhetett egy földalatti város a település alatt. A Fondazzjoni Wirt Artna (Máltai Örökségvédelmi Alap) építésze, Edward Said szerint a felfedezés csupán a jéghegy csúcsa, és az akár emberi közlekedésre is alkalmas alagutak egy szerteágazó víztározó rendszer része lehetett, amellyel akár az egész várost is elláthatták
A középkorban a germán, majd a bizánci hódítás után Málta arab uralom alá került. Az új hódítók meghatározták a szigetlakók kultúráját és nyelvét. A keresztény-mohamedán harcokban, 1530-ban V. Károly Máltát haditámaszpontként átengedte a johannita rendnek, amelyet ettől fogva neveztek máltai lovagrendnek. A rend 1798-ig uralkodott, amikor Máltát Bonaparte Napóleon hódította meg, de 1800. szeptember 4-én Nelson admirális hosszú időre brit uralom alá helyzete Máltát.
A mai fővárost, Vallettát az 1565-ös nagy ostrom után a lovagok alapították, és valószínűleg ekkor dönthettek a kiterjedt föld alatti hálózat megépítéséről, hiszen a sziget nem bővelkedett ivóvízben. A Palota téren egyébként a brit uralomig egy szökőkút is állt, annak vízét minden bizonnyal a most fellelt kivezető nyíláson át táplálhatták, erre utalnak az ott kiásott több száz éve csövek is. A hatalmas terembe vezető alagutakon át a mérnökök és s szökőkút kezelői járhattak a föld alatt, akik a folyamatos karbantartás mellett a kút vízellátását, és a rendszer működőképességét is felügyelték.
A történetek azonban tovább élnek: az egyik ilyen szerint titkos járat köti össze a kormányzó egykori palotáját a római katolikus inkvizítor palotájával. Said szerint azonban ilyen típusú alagutak a város szikla alapjai miatt nem épülhettek, és szerinte a legendák a vízvezeték-hálózatból nőhettek ki.
A helyi kormányzat mindenesetre tiszteletben tartja örökségét, és lemondtak a garázs építéséről: a tervek szerint újra megépülhet az egykori szökőkút, a föld alatti hálózatot pedig megnyithatják a turisták előtt.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
