Megszállás és a kollaboráció a Holokauszt Emlékközpontban
2009. március 17. 13:40 MTI
Magyarország 1944-es német megszállásáról és a magyar közigazgatás németekkel való együttműködéséről szól a márciusi tematikus tárlatvezetés a budapesti Holokauszt Emlékközpontban - tájékoztatott Pécsi Tibor, az intézmény oktatási programjának vezetője.
A magyarországi vészkorszak 65. évfordulója alkalmából szervezett holokauszt-emlékév keretében az esztendő folyamán minden hónapban más témára összpontosítva vezetik körbe a Holokauszt Emlékközpont állandó kiállításán a látogatókat. A márciusi program a Megszállás és kollaboráció címet kapta. A történész beszélt arról, hogy honlapjukon havi rendszerességgel közzétesznek a hónap témájához kapcsolódó oktatási segédanyagokat és tanulmányokat. Legutóbb Szita Szabolcs történész Magyarország német megszállása és a zsidóság című tanulmányát tették fel portáljukra.
A kiállításból a témához kapcsolódóan Pécsi Tibor két terem anyagát emelte ki: az egyik a zsidók vagyontól megfosztását mutatja be, ahol az erre vonatkozó rendeletek közül több tucat másolatai tekinthetők meg. A másik teremben a zsidók szabadságtól megfosztását mutatják be. Látható például az 1944. márciusi rendelet, amely előírta, hogy a zsidók nem hagyhatják el Budapestet, valamint a Dávid-csillag viseléséről szóló rendelet, amelynek alapján minden hat éven felüli zsidónak minősülő állampolgárnak viselnie kellett a megkülönböztető jelet.
A szakember emlékeztetett: csütörtökön lesz 60 éve, hogy a náci Németország megszállta Magyarországot, ennek következményeire is emlékeztet a kiállítás. Horthy Miklós kormányzó a megszállás után német nyomásra leváltotta a német-magyar szövetségen lazítani igyekvő Kállay Miklós miniszterelnököt, helyére pedig a korábbi berlini nagykövetet, Sztójay Dömét nevezte ki, aki a korabeli rossz nyelvek szerint jobban beszélt németül, mint magyarul.
A tárlat arra is felhívja a figyelmet, hogy a náci Németország Adolf Eichmannt egy mindössze 120 tagú kommandóval küldte Magyarországra a zsidók kiirtására. Ez természetesen nem lett volna elegendő a zsidók tömeges lemészárlásának előkészítésére, ahhoz kellett a magyarországi rendőrség, csendőrség, a minisztériumok és az önkormányzatok aktív közreműködése, amellyel a zsidókat 56 nap alatt minden emberi és polgári joguktól megfosztották - közölte Pécsi Tibor.
A németekkel való kollaborációnak különböző formái voltak: Horthy Miklós hallgatólagos beleegyezést tanúsított a holokauszt végrehajtásában, a zsidókat jogaiktól megfosztó rendeletdömping kitervelői pedig Baky László és Endre László belügyi államtitkárok voltak, akik közül az előbbiről kiderült, hogy a németek fizetett ügynökeként tevékenykedett.
Támogasd a 
szerkesztőségét!
