Történelem egy 20. századi magyar fotós szemével

2009. március 6. 18:04 MTI

A megnyitóünnepségen tartott köszöntőjében Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kiemelte: a Szent Korona három évtizeddel ezelőtti, majd a sárospataki könyvek három éve történt hazatérését követően most a Robert Capa-gyűjteménnyel Magyarország még egy darabja érkezett vissza. "Isten hozott, Robert Capa!" - zárta mondandóját a kormányfő.

A tárlatot megnyitó Hiller István kulturális miniszter úgy fogalmazott, hogy Robert Capa volt a 20. század modern szeme: nemcsak látott, hanem közvetített a világ számára a fontos történésekről, például a II. világháborúban fordulatot hozó normandiai partraszállásról, Izrael megszületéséről, Magyarországról, Koreáról, híres emberekről, katonákról. Kovács Tibor, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója arról beszélt, hogy bár Capát elsősorban haditudósítónak tartották, több volt annál: olyan művész, akinek alkotásai bizonyítják, a múlt fényképei hatással vannak a történelemről való közgondolkodásra.

A Magyar Nemzeti Múzeum kiállításán, amely március 16-ig ingyenesen látogatható, mintegy ötven fotó képviseli a teljes, 1010 felvételből álló gyűjteményt, amelyet a kormány 300 millió forintos támogatásával vásárolt meg az intézmény a Capa hagyatékát gondozó New York-i International Center of Photography-tól (ICP). A válogatás egyrészt legfontosabb, legismertebb képeit - A milicista halála, D-Day, Trockij-sorozat - mutatja be, másrészt néhány kevésbé ismert, izgalmas fotográfiáját vonultatja fel.

A kiállítás hívó képe az a felvétel lett, amelyen Robert Capa Moszkvában John Steinbeck amerikai írót fényképezi. Ez a felvétel a képen látható tükörben munka közben mutatja a fotográfus alakját is, kezében a fényképezőgépével: a kép íróportré és önarckép-munkakép egyben. Összesen 1010 felvétel, ezen belül a mestersorozathoz tartozó 937 fotó, 48 vintázs (eredeti, egykorú Capa-fénykép), 5 portré, amely őt ábrázolja, és 20 ajándékkép került Magyarországra az ICP-től. A műtárgyakra tavaly december 30-án kötötte meg a szerződést a magyar múzeum, a vételár 835 ezer dollár volt, a vevő eredetileg 167 millió forintra becsülte a hagyaték értékét, a becsült és a tényleges vételár 200 forintos dollár árfolyamon egyezik meg.

A 937 felvétel negatívjáról az 1990-es évek elején Robert Capa öccse, a hagyatékot gondozó Cornell Capa felügyelete mellett 40x50 centiméteres nagyítás készült három példányban: egy sorozat az ICP-é, egy Tokióban található, a harmadik válogatás képezi a Magyar Nemzeti Múzeumba került gyűjtemény alapját. A fotókról ebben a kidolgozásban és ebben a formában további példányok már nem készülhetnek. A gyűjtemény nagyjából azonos arányban tartalmaz II. világháború előtti és a háborúban, valamint utána készült fotókat. Találhatóak közöttük olyanok is, amelyeket korábban soha nem láthatott a közönség.

A Robert Capa-gyűjteményt bemutató nagy tárlat (mintegy 220 képpel) július 2-án nyílik a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban, ahol bemutatják Robert Capa 1948-ban Magyarországon készített képeit is (az 1913-ban Budapesten született, de fiatalon külföldre távozott fotós akkor hat hetet töltött Magyarországon). A Capa-gyűjtemény novembertől 13 várost (Salgótarjánt, Miskolcot, Sárospatakot, Debrecent, Szolnokot, Békéscsabát, Szegedet, Szombathelyt, Győrt, Székesfehérvárt, Dunaújvárost, Paksot és Pécset) érintő országjárásra indul.

Robert Capa 1913-ban Budapesten, Friedmann Endre Ernő néven született. Bécsben, Prágában, majd a berlini politikatudományi főiskolán folytatott újságírói tanulmányokat, de onnan a felizzó antiszemitizmus miatt 1933-ban Párizsba költözött. Haditudósítóként részt vett az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban, ott készítette élete egyik leghíresebb fényképét, amely egy milicista halálát - azt a pillanatot, amikor lövedék éri - örökíti meg.

Capa ezután a japán-kínai háborúban (1938) készített képeket. A második világháború alatt a Life magazin tudósítójaként bejárta az afrikai és az olaszországi hadszíntereket. A normandiai partraszállásról készült képei az egész világon ismertek - ő volt az egyetlen fotós, aki az első hullámmal partot ért, majd az összes filmtekercs felhasználása után az első kórházhajóval visszajutott Nagy-Britanniába. Az 1948-as palesztinai történésekről, az izraeli-arab háborúról is beszámolt képeivel. A Life tudósítójaként 1954-ben, az indokínai harctéren - a vietnami Thai Binh-ben - aknára lépve vesztette életét.

Robert Capa nem csupán hadi cselekményekről készített képeket, hanem híres művészekről is - barátai között tudhatta például Ernest Hemingwayt és Pablo Picassót. Gyöngéd szálak fűzték Ingrid Bergmanhoz is, de erről a titokban tartott kapcsolatról nem készült, vagy legalábbis nem maradt fenn fotó.