Kisebb lehetett az Özönvíz

2009. január 28. 17:21

Tényleg egy hatalmas árvíz öntötte el 9500 évvel ezelőtt a Fekete-tenger partját, és pusztított el ott minden neolitikus települést? Egy, a Quaternary Science Reviews januári számában megjelentetett tanulmány szerint ha volt is egyáltalán hasonló katasztrófa, akkor az jóval kisebb lehetett, mint amit más kutatók korábban feltételezhettek. A Duna deltájának folyami üledékmintáinak vizsgálatából ugyanis az derült ki, hogy a tenger egykor a korábban feltételezett 80 helyett csak 30 méterrel lehetett alacsonyabb vízszintű a mostaninál.

Tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén, a Fekete-tenger még egy tó volt - amelynek nem volt összeköttetése a Mediterráneummal. A földtani és régészeti körökben dúló vita résztvevői abban egyetértenek, hogy a gleccserek elolvadásával a tengerszint világszerte emelkedni kezdett, és a Boszporusz földszorosán az ár átbukva 70 ezer négyzetkilométert borított el, és egy az egyben elpusztította a tétség neolitikus civilizációit. A vízözön kiterjedéséről és méreteiről azonban még nem sikerült megállapodni.

Az 1990-es évek második felében Bill Ryan és Walter Pitman, a Columbia Egyetem kutatói a földtani minták vizsgálata alapján jutottak arra a következtetésre, hogy a vízszint a mainál 80 méterrel alacsonyabb lehetett. Ekkor azt is megálapították, hogy ez a katasztrófa késztethette a korai agrikulturális társadalmakat a Közép-Európa felé vándorlásra, és ez alapozta meg a vízözön archetipikus mítoszát is az emberiségben.

Az árvíz pontos időpontját azonban szinte lehetetlen megállapítani, és Liviu Giosan geológus szerint a hasonló kutatások csak a Szent Grál kereséséhez mérhetők. Eddig ugyanis senkinek sem sikerült, mind a Fekete-tenger, mind pedig a Mediterráneum korabeli vízszintjét megbecsülni, e nélkül pedig a hasonló elméletek továbbra is légből kapottak maradnak.

A kutatók a vizsgálatok során most az édesvízi élővilág nyomait és az egykori emberi tevékenység régészeti leleteit keresték, ám nem jártak sok sikerrel. A kutatást ezután terjesztették ki a Duna deltájára is, ahol már jóval több eredményt regisztrálhattak: ott ugyanis az édes- és sósvíz találkozásánál az iszap mélyén megtalálhatták az egykori tengerszint nyomait is. A kutatócsoport 2006-ban kimutatta, hogy bár a szovjet időszakban vett minták alapján a Fekete-tengernél hatalmas vízszint-ingadozást mértek, ez az elmúlt 6000 évben jóval kisebb lehetett.

2007-ben aztán kiterjesztették a kutatás időhatárait, és Giosan és munkatársai 42 méter mélyre fúrtak le a Deltában. A vizsgálatok során kiderült, hogy az Özönvízre körülbelül 10 ezer évvel ezelőtt kerülhetett sor, ugyanis ekkortól találták meg friss tengervíz nyomait a mintákban. Ezután a mintákban talált fosszíliák radiokarbonos vizsgálatát a legmodernebb tömeg spektrométerekkel végezték el. A végeredmény sokkoló volt, hiszen a minták alapján az Özönvíz előtt az általuk becsült vízszint nem 80, hanem csupán 30 méterrel volt a mai alatt. Azt azonban még mindig nem sikerült, megállapítani, hogy mennyi víz ömlött át a Boszporusznál, hiszen a Márvány-tengerrel kapcsolatban még nem végezték el az ősi tengerszint rekonstrukcióját.

A közelítő becslések alapján azonban úgy tűnik, hogy a katasztrófa során nem 50-60, hanem 5-6 méteres hullámok sújtottak le a térségre, ám ennek hatásai is kataszrofálisak lehettek: víz alá került a Duna deltája, és közel 2000 négyzetkilométernyi lakott terület is.