Ezeréves születésnapjára készül Zala megye

2009. január 22. 07:53 MTI

Gecsényi Lajos, a Magyar Országos Levéltár főigazgatója a 35 éve megjelenő Zalai Gyűjtemény sorozatának most kiadott, 64. kötetét ismertetve elmondta: az ország történettudományi kutatásának fontos részét képezi a zalai levéltár tevékenysége. Bilkei Irén A zalavári és kapornaki konventek hiteleshelyi levéltárainak oklevélregesztái 1545-1548 című kötete a mohácsi vész utáni középkori magyar történelem okleveleit dolgozza fel. Ennek az időszaknak meghatározó forrásai az oklevelek, amelyek latinul, kézírással készültek az akkor a közjegyző szerepét betöltő két zalai egyházi testületnél.

A kiadvány több mint 500 dokumentumot dolgoz fel, visszaadja a mindennapok életét, a nemesi "csatározásokat", a bizonytalan közállapotokat a magyar történelem egyik fontos korszakából. Gecsényi Lajos szerint a zalai gyűjtemény azért is kiemelkedő az ország történelmét illetően, mert a török hódoltság korában a déli országrész akkori "közjegyzői" beszüntették működésüket, így a zalai testületekre hárult az ottani feladatok ellátása is.

Káli Csaba, a Zala Megyei Levéltár igazgatóhelyettese a tavalyi esztendő szakmai és tudományos tevékenységével kapcsolatban elmondta: 109 millió forintos bevételből gazdálkodott az intézmény, ami valamivel kevesebb volt a megelőző évinél, költségvetésük 80 százalékát munkabérre és járulékokra fordítják. Kifejtette: a törvényi kötelezettségeiknek megfelelően tavaly 51 iratképző szervet ellenőriztek, a levéltárban összesen 411 folyóméternyi iratot dolgoztak fel, és részben szakmai szempontok, részben a férőhely szűkössége miatt 53 folyóméter régi iratot selejteztek le az átvizsgált 100 folyóméterből.

A zalai levéltárban 10 ezer 725 folyóméternyi iratot tárolnak, a helyszűke miatt egyre nehezebb körülmények között, ezért tavaly csak 174 folyóméternyi anyagot vettek át és további 3 ezer folyóméternyi található az ellenőrzésük alá tartozó szervezeteknél. Káli Csaba azt is hozzátette: egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a digitalizálásra, internetes megjelentetésekre, így a feldolgozott iratok, segédletek egyre nagyobb hányada megtalálható a www.zml.hu oldalon is.

Tavaly a Batthyány Lajosról 2007-ben tartott levéltári napot feldolgozó kötetet jelentetett meg a zalai levéltár, valamint két kötetben - szlovén és magyar nyelven - adták ki a Források a Muravidék történetéhez című kiadványt és friss kötetként mutatták be Benda Gyula Zsellérből polgár, Keszthely társadalma 1740-1849-ig című helytörténeti kötetét.

Molnár András, a levéltár igazgatója a 2009-ről szóló terveiket ismertetve elmondta: idén 90 millió forintos költségvetéssel kezdték az évet, ami mintegy 20 százalékkal kevesebb a tavalyinál, így többlettámogatással és pályázati forrásokkal szeretnék pótolni a hiányt. Sajnálatosnak nevezte, hogy állományvédelemre, iratrestaurálásra tavaly óta nem jutott pénz, holott 15 éven keresztül a Nemzeti Kulturális Alap finanszírozta ezt a tevékenységet. Törekvéseik szerint befejezik a zalai települések megszűnt tanácsaitól a közigazgatási iratanyagok begyűjtését, de a nagykanizsai és lenti városi bíróságok több száz doboznyi iratanyagát is átveszik ebben az évben.

Az ezer éve először említett Zala - akkori nevén Kolon - megye megünnepléséhez is csatlakozik a levéltár, így egyéb kiadványok mellett elkészül az 1526 előtti időszakból itt őrzött több mint 400 oklevél digitalizálása, és szeretnék befejezni a mintegy 15 ezer gépelt oldalt feldolgozó helytörténeti lexikon digitalizálását és adatbázisba rendezését.